A mai szatirikus vígjátékok öregapja. Ha egykor nem készülnek el, az Airplane-hez hasonló filmek, akkor ma nem láthattuk volna, a Trópusi vihart, a Ne szórakozz Zohan-nalt ésatöbbit…
Egyszóval ez örök klasszikus!

Felszállás…

Az alaphelyzet egy szokványos katasztrófa filmből származik. Utasszállító, utasok, pilóták.
Ezek az emberek kerülnek bajba, mivel elharapózik valami vírus, amitől az emberek elkezdenek hullani, mint a legyek. A repülőn utazó egyetlen orvos is (Leslie Nielsen) rosszul lesz a film folyamán, tehát a gépnek minél előbb landolnia kell. Csak hogy a pilóták is beadják idő előtti felmondásukat és egyetlen esély kínálkozik csupán: Ez pedig nem más, mint Ted Striker (Robert Hays), aki szerelme után lopakodott fel a gépre. Ez a nő stewardess és Julie Hagerty játssza. Vendégszereplőként a legendás kosarast Kareem Abdul-Jabbar láthatjuk, mint a másodpilóta, s akit egy srác azzal nyaggat, hogy Ő Abdul-Jabbar.
Ebből az egyébként nem feltűnően érdekes alaphelyzetből kiváló poénokat hoztak össze az írók és a rendező. Mindezek mellé még Striker vissza is emlékszik a régi időkre, ami kivétel nélkül mindig a nevetés forrásává válik. A film nagy erénye, hogy többször is megnézhető, hiszen mindig észrevehetünk benne valami újat. Valamit amit eddig nem láttunk.
Egyébként érdemes odafigyelni, mert sokszor a poén csak látható, hallható és pillanatnyi.
Sokszor csupán egy apróság.
Nyomon követhetjük a két főszereplő szerelmi életének alakulását, továbbá a gép és utasainak sorsát.
Valami elképesztő paródiája a korabeli moziknak az Airplane. Nincs benne megállás, jönnek a poénok sorban, egészen a végéig. Ez a film és a többi hasonló, mint amilyen a Csupasz pisztoly, a Nagy durranás, stb. megalapozták a mostani mozi kultúrát, és örökérvényűvé váltak.
Még megemlítem, hogy az Airplane-nek forgattak egy második részt is, de az javarészt az elsőből vett jelenetekkel van telezsúfolva, másrészt elég gyengére sikeredett. Külön nem is írnék róla.
Ám az első rész felhőtlen szórakozást nyújt.