sorozat kritika

Dexter 3. évad után

Megszületett, bár elég nehézkesen. Kissé akadozva daráltam le a 3. évadot.

Azon tűnődtem, hogy kik azok, akik szerint a világ legjobb sorozatának címe: Dexter. Elég merész elgondolást következtettem ki, aminek lehet némi valóságalapja. Szerintem azok tudják a legmagasabb fokon átélni az egészet, akik valamilyen szinten hasonlítanak a főszereplőre. Én tudom magamról, hogy nem vagyok ilyen, többnyire a hányinger kerülget ettől a szörnyetegtől. A színészi játék kifogástalan, a karakter elfogadható csak éppen nekem nem jön be. Képtelen vagyok azonosulni egy gyilkossal.

A rövidke bevezetőm után térjünk át a 3. évad történéseire.
Bizony azt kell mondjam, nálam ez volt a mélypont. Az előző felvonás 100x jobban bejött, még az első is veri ezt. Nem éreztem az eddig megszokott átütő erőt és lendületet. Helyenként a történet összecsapott volt. Túlságosan elnyújtották a bevezetőt, a 8. részig szinte szenvedtem attól, hogy alig történt valami. Az új szereplők meg... kevés kivételtől eltekintve csapnivalóak voltak.

Miguel Prado karaktere okés volt. A tesóit inkább sose láttam volna.

Az új sorozatgyilkosunk, a nyúzó névre keresztelt vadbarom tiszta fogyatékos idióta. Kis túlzással motiváció nélkül ölte halomra az embereket. Gondoljunk már bele! Adott egy ember, aki nem is tudom már melyik fejlődő országból szökik be az Egyesült Államokba, kölcsönt ad egy drogdílernek, és amikor az felszívódik, akkor rituálisan legyilkolja azokat, akik kapcsolatba hozhatók vele. De ez még nem minden, mert amikor az egyik áldozatjelölt azt mondja, hogy kifizeti a pénzt csak engedje el, a nyúzó visszautasítja, mert neki csak Freebo-tól kell. Komolyan agyrém.

Ellen Wolf nem szerepelt túl sokat, de annyi bőven elég is volt belőle. Szinte nulla karakter.

Quinn nyomozó legalább némi színt hozott az ügyosztály életébe, vele nincs is túl sok problémám, max. annyi, hogy Doakes sokkal jobb volt.

Aztán itt van még ez a Yuki nevű csaj, aki rohadtul felesleges volt. A Derbrával foglalkozó jelenetek üresjárataiban rendszeresen felbukkant a semmiből, ajánlatot téve a csajnak, aki mindig elküldte melegebb éghajlatra. Ezt eljátszotta 7-8 részen keresztül, aztán többet se láttuk. Kellett nagyon.
Hirtelen ennyi új emberke ugrott be, ha kifelejtettem valakit, az nem a véletlen műve, hanem hogy még annyira sem volt meggyőző, mint az imént említett urak és hölgyek.

Térjünk rá a régi szereplőkre. Lényegében mindenki olyan, mint volt, talán ki lehetne emelni, hogy Debra 99%-ban eszméletlenül idegesítő. Annyira taszít a viselkedése, hogy elveszi a kedvem mindentől. Ez még hagyján, túl lehetne élni, csak az a baj, hogy az önálló történetszálai marhára unalmasak.
Magáról a konkrét történetről nem akarok írni, mert lelőném az évad poénját.

A finálé is elég gyengére sikeredett, alig mozgott valamit az állóvíz. A vége felé volt pár rész, ami izgibb volt, de kb. ennyi. Totál sejthető volt, hogy mi fog történni, úgy is lett.
Merem remélni, hogy a 4. évadra összeszedik magukat az alkotók, mert ez az etap rémesen gyenge volt.

0

Dexter 2. évad után

Beismerem, hogy tévedtem. A második felvonás sokkal jobban megérintett, mint az első. Néha az jutott eszembe, hogy talán jobb lett volna, ha ez az évad készül el hamarabb, de így is el tudom viselni. Sokkal közelibbnek éreztem a saját szájízemhez, valamivel barátságosabb képet festett a Dexternek nevezett szörnyetegről is.

Az alapfelállás az, hogy egy véletlen folytán amatőr búvárok megtalálják pszichopata barátunk „temetőjét”, Miami minden rendőre Mr. Morgan után nyomoz, nem is sejtve, hogy kígyót melengetnek keblükön. A média még becenevet is ad neki. Bay Harbour-i Mészáros. Az egész évad mind a 12 része azzal telik, hogy őt üldözik kisebb nagyobb sikerrel. Ennek a felvonásnak a lendülete, dinamizmusa és kiszámíthatatlansága felülmúlja az ezt megelőzőt. Fény derül néhány dologra, köszönhetően James Doakes őrmester gyűlöletének Dexter irányába. Az afroamerikai rendőr saját szakállára nyomoz hősünk ellen, követi mindenhová, túl sokat is tud meg és fizetnie kell tetteiért. Tovább nem mesélem az izgalmakban bővelkedő eseménysort.

Kaptunk néhány új szereplőt is a nyakunkba csak hogy ne unatkozzunk. A legkiemelkedőbb Lila, aki közeli kapcsolatba kerül Dexterrel. Érdekes személyiség, sokban hasonlít kedvenc gyilkosunkra, nem százas a csaj. Túl sok mindent kikövetkeztet, nyomozgat és rájön Dexter sötét titkára. Az évadfinálé alakulásához nagyon sok köze volt.

A másik központba lépő figura egy FBI ügynök, Frank Lundy akit azzal bíznak meg, hogy szakértelmét latba vetve segítsen elkapni a Bay Harbour-i Mészárost. Nem nehéz kitalálni, hogy amint az ügynek vége, ő is lelép. Valószínűleg nem láthatjuk majd a 3. évadban. Nekem nem fog hiányozni.

Talán azért is tetszett jobban ez az évad az előzőnél, mert megkedveltem a szereplők zömét, Angel például kiváló karakter, szerethető. Doakes is fontos láncszeme volt végig ennek a gépezetnek, vele sem volt különösebb bajom, helyenként még meg is mosolyogtatott és tetszett Erik King színészi játéka. A többiek valamivel halványabbak, Debra néha idegesítő, Rita átlagos és kiszámítható. Külön kiemelném, hogy a Showtime 12 részes évadai jók, mert képesek csak a főszálra koncentrálni, kevesebb a mellébeszélés. Gondoljunk csak bele, hogy pl.: a Mentalista, ami egy kiváló sorozat tele volt random részekkel, keveset foglalkoztak az évad fő motívumával. Itt más a helyzet. Minden megy olajozottan, minden etap kezdettől lezárásig tart, nem húzódik át a következő szezonra.

Összességében elmondható, hogy fejlődik a sorozat, meglátjuk mit hoznak össze a harmadikban.

0

Dexter 1. évad után

 

Egy fogadás eredményeként vagyok kénytelen mostanság Dextert nézni. Kattib2 barátom rosszabbul járt, mert neki a Lostot kell végigizgulnia, abból kicsit több rész ment le.

Lényeg, hogy még régebben belekóstoltam kedvenc orvosszakértőnk kalandjaiba, és olyannyira nem tetszett, hogy 2-3 részig jutottam csupán. Tipikus Showtime show tele meztelenkedéssel, káromkodással és vérrel. Sokan váltig állítják, hogy ez a világ legjobb sorozata, úgy gondoltam ezt látnom kell. Szerencsésnek tartom magam, mert előítéletek nélkül tudtam leülni az első évadhoz annak ellenére, hogy magamban már elkaszáltam a szériát. Nem fanyalogtam, nem vártam semmit, csak néztem, hátha magával ragad. Az első etap után azt kell mondjam, hogy még mindig nem győzött meg. A legnagyobb gondnak azt tartom, hogy nem tudok azonosulni a főszereplővel, néha még ellene is drukkolok, mert tudom, hogy semmivel sem jobb ember mint áldozatai. Vagy mégis? Ez tipikus olyan kérdés, amit mindenkinek saját magában kell eldöntenie. Remélem a későbbiekben lesz karakterfejlődés, szeretem ha egy sorozat tart is valahová. Olvastam olyan véleményeket is, hogy egyrészt jó lenne ha történnének eget rengető változások, de voltak olyanok is, akik állították, ha ilyen lépéseket húznának meg az írók, már nem lenne ugyanaz. Én a magam részéről nem vagyok a változások ellen, szeretem ha újat tudnak mutatni. Mondom ezeket úgy, hogy nem láttam még a másik két évadot, ezek még csak folyamatban vannak.

Na szóval lássuk mi is történt az első felvonásban!

Címszereplőnk Dexter Morgan, aki orvosszakértőként dolgozik a miami-i rendőrségnek. Pontosabban a vérrel foglalkozik, ezzel segítve a nyomozók munkáját. Barátunknak azonban van egy titkos hobbija. Embereket szeret ölni a lehető legnagyobb precizitással és előkészületekkel. Olyanok vérét ontja, akik bűnösök, de a rendőrség mégis tehetetlen, nem tudják lecsukni őket. Dexter saját kezével szolgáltat igazságot. Pszichopata, akinek a belső érzéseiről, pontosabban azok hiányáról sokat megtudhatunk, ő a narrátor is, mindig megosztja velünk legbelsőbb gondolatait. Az állandó szereplők közé tartoznak még: Debra Morgan (Dex mostoha húga), Harry (Dexter nevelőapja, aki már 10 éve halott, de visszaemlékezésekben rendszeresen feltűnik), néhány nyomozó, akik kicsit mellékesek és egy „Hűtőkocsis gyilkosnak” nevezett elmebeteg vadállat. A főszál ezen a nyomon folyik az egész évadban, a hűtőkocsis után nyomoznak, akiről érdekes dolgok derülnek majd ki, amiket már bűn lenne csak így leírni. Gondolok azokra, akik (velem együtt) csak most ismerkednek a sorozattal.

Még meg kell említenem, hogy a főcím és aláfestő zenéje rettentően idegesítő, nem szoktam egyik sorozatnál sem áttekerni ezt, de itt nem bírom elviselni. Elismerem, hogy ötletes, de nekem nagyon nem jön be.

Szerintem nem kell senkinek bemutatni ezt a szériát, rengetegen imádják, biztos sokan gyűlölik is, én még maradok minimum 2 évadig, meglátjuk mi lesz belőle. Michael C. Hall alakítása hibátlan, nagyon jó választás volt erre a szerepre. Ja és marhára érdekelne a véleményetek, hogy akik azt mondják, ennél jobb nincs a világon, azok mit látnak benne.

0

Point Pleasant 1x01 - Pilot

 

Volt szerencsém a napokban megtekinteni a Titkok városa (Point Pleasant) című 2005-ös sorozat bevezető részét. Az egész széria mindössze 13 részből áll, azaz nem hosszú, mégis úgy érzem, hogy kihagynám a többi epizódot. Az ok nagyon egyszerű: a pilot kicsit sem hatott meg. Jó, lehet, hogy ahogy halad előre a történet, bedurvulnak az események, de csókolom, az első résszel kéne megnyerni a nézőt, hogy folytassa, ez pedig nagyon kevés volt a megváltáshoz.
Történt egyszer, hogy egy szőke hölgyikét partra sodort a víz (fenéket: úgy mentették ki) egy Point Pleasant nevű városkában. Egy helybeli család befogadta néhány napra, nem is sejtették, hogy ő az Antikrisztus, aki képességeivel lerombolja a világot. Még ő maga sincs tisztában sorsával, mégis érzi, hogy nincs minden rendben körülötte. Ha most felhőköl valaki, hogy ez nem is rossz, ezt nekem is látnom kell, akkor kérem olvasson tovább. A probléma az ezzel a sorozattal, hogy 3 perc izgalmat 10 perc unalom követ. Mert alapvetően a szörfözésről, csajozásról, pasizásról, szerelmi háromszögekről, idióta személyes problémákról szól az egész. Ezért utáltam meg a True Blood-ot is, mert össze-vissza kefélnek benne a vámpírok, amikor ez engem marhára nem érdekel. A Titkok városánál is olvastam egy beharangozót, hogy tök jó misztikus sorozat, közben meg orbitális baromság volt a bevezető rész.
Nem is szaporítom tovább a szót, akinek kedvet adtam a Point Pleasant című gyöngyszemhez, szerezze be és nézze meg!

0

The Cleveland show 1x01 - Pilot

 

A Family Guy című népszerű rajzfilm spinoff-jának első részét láthattuk, amely a The Cleveland show név alatt fut. Nem meglepő módon Cleveland Brown életéről szól, aki nagy valószínűséggel kiszállt a Family Guy-ból és saját műsort kapott.
Megmondom őszintén bárkinek adtam volna saját show-t, csak fekete barátunknak nem. Meg is lepett rendesen, amikor berendelték, hiszen a Family Guy talán legérdektelenebb figurája volt az elejétől kezdve. A hangja, a viselkedése olyan, hogy pár percet kibír belőle az ember, de hogy rá építsünk egy komplett rajzfilmet, az eléggé hajmeresztő. Be is igazolódtak a kételyeim, nem ütött túl nagyot az egész.
Hiányzott a poén, a lendület, az újdonság.
Nem tudom mennyire lesz sikeres, majd az idő beigazolja, vagy megcáfolja a csatorna „engedékenységét”. Részemről nézős még néhány rész erejéig, viszont ha így folytatják tovább, akkor inkább maradok a Family Guy-nál, ahol sokkal jobb karaktereket tudnak felvonultatni.
Összességében egy feles osztályzatot kap tőlem a The Cleveland show, reméljük csak javulni fog és akkor könnyed 20 perces kikapcsolódást nyújthat.

0

Legend of the seeker/ Az első évad után

Végére értem egy élvezetes, szórakoztató sorozatnak. Már az első részek után éreztem, hogy ebben a szériában van valami. Meg, hogy fantasy volt, az is sokat nyomott a latban. Mindettől függetlenül kellemes 42-43 perceket éltem át.
Nem is szaporítom tovább a szót, jöjjön amire kíváncsiak vagytok.

Ha érdekel...

0

Nurse Jackie 1x02 - Sweet 'n all


- Is this cab free?
- Are you fuckin nuts?
- Oh!


Látszik, hogy az alkotók nagyon készültek a pilotra, mert a második menet már gyengébbre sikerült az előzőnél, bár nem sokkal. Persze ez valahol törvényszerű, hiszen a bevezető résszel fogják meg az embereket, utána a többi már lehet gyengébb picivel. Ettől függetlenül nekem tetszett a rész, sőt az egész sorozat tetszik. Ennek több oka is van. Először is értékelem, hogy nem 40 percesek az epizódok, másrészt annyira könnyed műfajú, hogy esténként szívesebben nézem ezt, mint mondjuk a Generation Kill-t. Engem kétségtelenül megfogtak a pilottal, onnantól kezdve pedig nincs megállás, érdekelnek a további fejlemények. Ebben a részben ott folytatták, ahol előtte abbahagyták.
Még többet tudhattunk meg a kórházról, a dolgozókról és Jackie nővérkénk magánéletéről. Kíváncsi vagyok meddig játszhatja még a hülye kis játékait, mielőtt lebukna, kirúgnák, elválnának tőle, esetleg komolyabban megütné a bokáját.
Gyanítom, hogy sosem lepleződnek le ezek a dolgai, mert akkor saját kardjukba dőlnének az írók. Mindegy, továbbra is kíváncsi vagyok mit hoz a jövő, meddig képes tartani magát a sorozat (ja, a pilot után egyből berendelték a második évadot. Mi a fene?), merre halad tovább és hogyan tudnak majd időben újítani.

0

Mental 1x03 kritika és búcsú David Carradine-tól

 

David Carradine utolsó epizódszerepét láthattuk a Mental harmadik részében.
A kritika megírása előtt gondoltam ejtek majd 1-2 gondolatot színészi alakításáról, de bevallom ez nem fog menni, mert az egész filmben egyetlen egyszer sem szólalt meg. Ettől függetlenül jó volt őt újra (utoljára) látni, sokat tett hozzá, hogy ez a rész olyan legyen, amilyenre sikerült. Mert itt jön a nem várt fordulat, nevezetesen, hogy kifejezetten jól megkomponált epizódot kaptunk az arcunkba.
Érdekes volt az eset, legalábbis engem a végéig lekötött, tetszett, ahogy kibontakozott a cselekmény. Azért félre értés ne essék, nem jelölném a részt Emmy-díjra, de a pilothoz képest 100x jobban szórakoztam.
David Carradine ezúttal egy tolókocsiban sínylődő öregembert alakított, akibe belecsapott a villám, és éber kómában tengeti mindennapjait. Nagyszerű orvosunk, Jack mindent megtesz, hogy visszazökkentse a valóságba, annak ellenére, hogy a neves new-york-i specialisták már lemondtak róla.
Többet nem is szeretnék elárulni, javaslom nézzétek meg a részt, mert egyáltalán nem volt rossz.

0

Nurse Jackie 1x01 - Pilot

 

Hát gyerekek, ez a félórás valami nagyon beteg! De tényleg!
Bevallom nagy lelkesedéssel ültem le a tévé elé, hogy megnézzem a Nurse Jackie bevezető részét és meglepetésemre többet kaptam, mint vártam. Ép elméjű embernek nem való ez a sorozat, mert egyes jelenteken én magam is csak pislogtam, hogy na nem már!
Kórházas sorozat, amelyek alapból nem tartoznak a kedvenceim közé, de ez más.
Voltak benne hatalmas poénok, meghökkentő megoldások, csak remélni tudom, hogy tartja majd a színvonalat, és akkor sokak nagy kedvencévé válhat.
Nézzük miről is van szó...
A főszereplőnk Jackie nővér, aki egy átlagos kórházban dolgozik (leszámítva, hogy a hely inkább egy diliházra emlékeztet), életeket ment. Fogalmazzunk úgy, hogy címszereplőnk kissé egyedi módon fogja fel a dolgokat, megteszi azt, amit helyesnek tart, még akkor is ha ez etikátlan, szabályellenes vagy éppen meglehetősen bizarr. Nem is tudom melyik szó illik legjobban a széria műfajára, talán az „elmebeteg korházas komédia” adja vissza legjobban azt, amit a képernyőn láttam. Konkrétumokba nem szeretnék belemenni, minden sorozatkedvelőnek bátran merem ajánlani, hogy próbálja be a Nurse Jackie-t, mert nem fog csalódni. Az más kérdés persze, hogy mennyire lesznek pörgősek és poénosak a további részek, én nézni fogom és írok majd róla többször is.
A pilot nálam egy 8/10-et ér, elsősorban azért, mert meg tudott fogni és még mindig a hatása alatt vagyok.

0

Doktor House 5. évad (A bukás és egy új remény)

 

Meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy a Doktor House nem egy jó sorozat.
Most hagyok egy kis időt, hogy a fanatikus rajongók elővehessék a pillangókést a fiókból ezért a mondatomért. Valamikor még a legjobbak között volt, de most már nem.
Pedig annyi potenciál lenne a szériában, amit simán ki tudnának használni az alkotók, ehelyett minden egyes részben ugyanazt kapjuk. Csak most fejeztem be az 5. évadot, legalább 8-9 részt néztem meg egymás után zsinórban és néha baromi fárasztó volt.
Eszméletlenül idegesít, hogy mindenkinek tök ugyanolyan a jelleme.
„Tudom ám, hogy miért nem akarsz eljönni velem vacsorázni. Azért mert valójában el akarsz jönni, csak tudod, hogy tudom, hogy ha nemet mondasz akkor így fogok viselkedni, ami azt bizonyítja, hogy akarod, csak nemnek álcázod.” Könyörgök! Egy ilyen színvonalú sorozatban ne ilyesfajta párbeszédeket kelljen már hallgatni minden egyes szereplő között.
Mindenki annyira okos, cseles, csavaros gondolkodású és manipulatív, hogy 10 sorozatot is meg lehetne tölteni velük. Az elején még elviselhető volt, de ennyi év után már baromira uncsi.
Az esetek átlagosak
(1-2 kivételtől eltekintve), eddig nem nagyon volt főszál, nem ment a történet sehová, egy csepp jellemfejlődést sem láthattunk és semmi olyan változást, ami 2 résznél tovább tartott volna. Az évad első fele kifejezetten szánalmas lett, tele ugyanazokkal az idegesítő hülyeségekkel.
DE…

A sok negatívum után jöjjön valami pozitív. Mert voltak ilyenek, ez tisztán látszik abból, hogy mégiscsak leültetett engem (némi fáziskéséssel) 24 epizódra a tévé elé.
Ez persze köszönhető volt annak a két bizonyos dolognak, amik megtörténtek az évad vége felé. Tudtam ezekről már korábban, és látni akartam a saját szememmel.
Gondolom nem titok senki előtt, hogy az egyik állandó szereplő golyót repített a saját fejébe (nevet nem említek, aki tudja az tudja, aki nem az kérdezzen rá vagy nézze meg).
Voltak érdekes esetek
is, főleg a szezon második felében. Például nagyon tetszett a hitét elvesztő pap esete, akihez becsöngetett a több sebből vérző megfeszített Jézus Krisztus.
Reakció a paptól: „Ez nem vicces, te szerencsétlen.” Jézus: „Nem is nevet senki.”
Ezek jó beszólások voltak. A másik kedvencem a „deathcat”-es rész, amiben egy cica jósolja meg az emberek halálát úgy, hogy akihez odabújik, az rövidesen alulról szagolja majd az ibolyát.

Az évad utolsó képsorai bebizonyították, hogy az írók mernek radikálisat lépni.
Szépen kérem őket, hogy ne csesszék el! Vissza lehet találni a helyes útra!
Ehhez új szemlélet, színesebb történetek, új szereplők, változatosabb helyszínek, új főszál kell. Ezekre most minden esély megvan. Meglátjuk...

0