fantasy

Éjsötét Árnyék (Dark Shadows)

3

Hányszor, de hányszor megállapítottam már, hogy nem szabad várni a filmeket. Úgyis szinte mind csalódást fog okozni. Megbízható rendezőből is egyre kevesebb van. Én Burtonben még bíztam, a kedvenceim egyikeként azt reméltem, hogy egy ilyen alap sztoriból olyan mozit rittyent össze, hogy magunk alá piszkítunk.
Nem így lett, bár a piszkítás stimmel.
Tim Burton ezzel el…ta a pályafutását. A produkció sokkolóan gyenge, felfoghatatlan, hogy adhat ki valaki ilyesmit a kezei közül, pláne egy ekkora név.


Witchville

2

2010-ben engedte a világra saját készítésű moziját a Syfy, ami csak azért sajnálatos, mert ijesztően gyenge. Fantasy műfajban nem készül túl gyakran egészségesnek nevezhető alkotás, ez sem az.
Ügyetlen, összecsapott trehányság az egész, annyira erőtlen, hogy nyugodtan sorolhatjuk a trash mozik közé.


Bosszúállók – The Avengers

8

Azt hiszem jogos a kijelentés, miszerint ezt a filmet várták idén világszerte a legtöbben. A Marvel-mozik az utóbbi időben eléggé ellaposodtak és átvették a mainapság megszokott popcorn-stílt. Ellenben a Marvel most kézbe vette a dolgokat (és hősei megjelenését a vásznakon) és az univerzum legnagyobb és legkedveltebb hőscsapatát hozták össze a mozikba.
A Bosszú angyalai – honnan jött ez a Bosszúállók? – mindig, kivétel nélkül világméretű katasztrófákat hárítottak el, ami méltó a Marvel-világ leghatalmasabb hőseihez. A rendezésre és forgatókönyvírásra megnyert Joss Whedon egy hamisítatlan blockbuster filmet hozott össze, ami azonban roppant szórakoztató, és minden tekintetben az. Itt nem csak a látvány stimmel.
Itt minden rendben van.


Halhatatlanok (Immortals)

4

Fura, vegyes érzelmeim volta a mozival kapcsolatban, mert már az előzetest látva tudtam mit várhatok tőle. És minden elvárásomnak eleget tett, centire olyan lett, mint ahogy azt hetekkel korábban gondoltam, hogy lesz.
A ritkán rendező Tarsem Singh nem erőltette meg magát:
Gyakorlatilag megkísérelte a 300 sikerét meglovagolni. De csak a stílust – abból is inkább csak a speciális effektekre gondolok, illetve a green boxos csodákra – vette át, mert alkotásában sem tartalom, se mondanivaló, se izgalom nincsen. Egyedül látvány van, de ez így még édes kevés, hiszen az ember nem érez mögötte semmit. Ez pedig azért van, mert nincs is mögötte semmi.


John Carter 2012

4

Elszörnyedek, ha belegondolok, hogy 250 millió dollárból mi mindent lehetne csinálni, aminek egyrészt van értelme, másrészt maradandó, harmadrészt, hasznos. Ezt azért írom, mert ennyibe került összehozni a semmitmondó című John Cartert. És sajnos nem csak a cím semmitmondó…
Edgar Rice Burroughs A Mars hercegnője című kiemelkedő fantasy-sci-fi regényén alapulva egy tökéletesen sablonos, látványorientált, üres produkciót hoztak össze.

Underworld 4 – Az ébredés

5

Újabb három év telt el 2009 óta, ami azt jelenti, hogy épp ideje volt a negyedik rész megjelenésének, ami tovább meséli a vámpírok és vérfarkasok között dúló évszázados háború történetét. Az előző rész elkanyarodása után ismét a „jelen” kor eseményeire koncentráltak a készítők. Tehát visszakaptuk Kate Beckinsale-t hősnőnek, aki immáron harmadjára (ha az apróbb szerepet is számoljuk a 3. részben, akkor negyedjére) ölti magára Selene, a vámpír halálosztó szerepét.

 


Esély a halálra (Deaths of Ian Stone)

4

A mostani bejegyzés egy olyan horror-thriller, ami ígéretes történettel rendelkezik, de a megvalósítása már inkább középkategóriás.
A lehetőségek erőteljesen domborodtak ki, ám valamiért mégis csak egy középszerű fantasztikus elemeket és tűrhető effekteket felmutató tipikus produkció sikerült belőle. Nem mondom egyszer meg lehet nézni, de nem az a típus, amiért még egyszer epekedne az ember.


Trollhunter (Trolljegeren) – Trollok nyomában…

6

A Norvég Filmakadémiához egy nyers, vágatlan felvétel érkezik, aminek tartalma meglehetősen zavarba ejtő. Úgy döntenek, a közönség elé tárják a videó anyagot, melyen a bizonyíték látható, hogy a trollok igen is léteznek, csupán a kormány akarja eltitkolni létüket.
Ez a norvég ál-dokumentumfilm ezzel az igen fogós alap sztorival kívánt berobbanni a köztudatba, ami sikerült is. Magam is ezért vártam, majd néztem meg a filmet.


Alkonyat - Hajnalhasadás 1. rész (Twilight-Breaking Dawn Part 1) 2011

4

Tényleg nem értem az egészet... Először is, hogy lehet egy olyan baromi jó, letehetetlen könyvből, mint a Twilight széria újra és újra rossz filmeket készíteni? Miért kellett a főszerepeket két gesztikulálni nem tudó, mimikától mentes színésznek(?) adni? Legkevésbé pedig azt nem értem, hogy lehetek olyan naiv vagy hülye(?), hogy mindig elmegyek megnézni???

Conan, a Barbár (2011)

4

Megéltük és a legendás fantasy író, legendás filmjének újragondolása megint megostromolta a mozikat. Ezt a néző közönség annyira nem értékelte, ahogy az kiderült a beszámolók alapján.
Én is félve kezdtem neki, mert amíg az első, 82’-es film nagy kedvencem, – és még a 84’-es folytatás is elmegy – addig a rémhírek miatt nem bíztam annyira az alkotásban. Marcus Nispel rendezőként eddig nem volt ismert a számomra, de nem is sikerült megjegyeztetnie magát.
Hacsak nem azzal, hogy teljesen átformálta a Howard-féle világot és tönkre vágta Conan figuráját is.