Sorozatportal blogs

Conan Előzetes

A-fraid — Sat, 06 Aug 2011 17:37:09 +0000

Howard klasszikusának remake-je szeptember 1.-én érkezik a magyar mozikba.
Külföldön már augusztus 17.-étől megtekinthető.

Született feleségek 7X01 Remember Paul?

redbandita — Fri, 11 Mar 2011 18:03:25 +0000

Végre hozzánk is megérkezett múlt héten a sorozat hetedik évada. Ebben az első részben (ahogy már megszoktuk) kiderültek újabb sötét titkok, érkezett egy új hölgy, és egy régi ismerős visszatért, Susanék pedig megkezdték új életüket.

Tovább

A hatodik évad ott fejeződött be, hogy Orson (Kyle MacLachlan) elhagyta Bree-t (Marcia Cross), a vörös hajú jégkirálynő pedig elmondott Gabinak (Eva Longoria) egy nagy titkot. Egy nővérke halálos ágyán bevallotta, hogy évekkel ezelőtt nagy hibát követett el, és összecserélt két kisbabát. Paul Young (Mark Moses) pedig visszatért a Lila akácközbe. Jó sok elvarratlan szálat hagytak nekünk.

Szóval Bree bevallja barátnőjének Gabinak, hogy az ő fia ütötte el Carlos anyját. Bree arra számít, hogy Gabi nagyon dühös lesz, talán még a barátságukat is megszakítja. De Gabi (mivel nem igazán kedvelte az anyósát) inkább csak azon aggódik, hogyan mondja el ezt Carlosnak. Nem igazán tudnak ezen aggodalmaskodni, mert megérkezik a hír, hogy Paul visszatért. Végre megtudjuk, hogyan szabadult ki a börtönből. Annak idején Paul úgy került börtönbe, hogy miután megölt egy nőt, és annak nővére rájött, úgy rendezte a dolgokat, mintha Paul őt is megölte volna. Konkrétan két levágott ujját rejti el Paul házában. 10 év telt el azóta, most gyorshajtásért kapják el a nőt, Feliciat. Pault nem csak kiengedik, de óriási kártérítést is kap, Felicat pedig börtönbe zárják. Nagy a gyanú, hogy Paul nem barátai kedvvért tér vissza, hisz mindenki utálja őt. Azt hiszem ebből még lesznek bonyodalmak.

A kórház egyik alkalmazottja felkeresi Solisékat, Carlosnak (Richardo Chavira) mondja el a hírt, hogy Juanita Solis valószínűleg nem az ő gyerekük. A férfi teljesen kétségbe esik, hogy mondja ezt el Gabinak!? Itt kell megjegyeznem, hogy Carlos szinte felismerhetetlen ebben a részben, nincs szakálla, és meg voltam győződve, hogy ez egy új színész. Pedig nem.

Lynetthez (Felicity Huffman) látogatóba jön az egyetemi szobatársa, Renee Perry (Vanessa Williams). Aki dúsgazdag, férje egy baseball sztár, szóval mindene megvan, amije Lynettnek nincs. A két nő rivalizálása már az első pillanatokban megkezdődik. Végül Renee bevall valamit, ami mindent megváltoztat. Egyébként nagyon remélem, hogy Renee a későbbiekben mutat majd valami gonoszságot is, mert Vanessa Williamsnek az áll a legjobban!

Susan (Teri Hatcher) és Mike (James Denton) megkezdik új életüket, de szeretnének minél előbb visszaköltözni. Így Susan ékszerkészítésbe fog, míg Mike segédet akar felvenni. De nem alakul minden a tervek szerint, így Susannak valami olyat kell bevállalnia amit sosem hitt volna, hogy megtesz!

Breakout Kings 1x01 – Pilot

wouhn — Fri, 11 Mar 2011 07:33:09 +0000

Az amerikai A&E csatorna új üdvöskéje a napokban debütált Breakout Kings, amely valamiképp igyekszik meglovagolni a Prison Break máig töretlen népszerűségét. Magára a sorozatra érdemes is odafigyelni, mert az egész jó elgondolás mellett kiváló karakterek színesítik a történetet, megalapozva a széria könnyedebb, lazább hangulatát. Lényegében minden adott, hogy egy jó erős közepes sorozat szülessen.

Tovább...

A közepeset nem bántásnak szántam, csak reálisan nézve a dolgokat, elmondható, hogy az ilyen szériák nem szoktak Amerika kedvencei lenni még akkor sem, ha ez nem csak rajtuk múlik.

Az történet szerint egy Charlie Duchamp nevű marsall új csapatot kovácsol össze sittesekből, akik arra specializálódnak, hogy szökött fegyenceket kapjanak el. Úgy gondolják, hogy egy bűnöző fejébe csak egy másik bűnöző képes belelátni. Ezért alapos megfontolás után Duchamp 3+1 elítéltet toboroz, akik kapva kapnak az alkalmon és egy csapásra életük első nyomozásában vesznek részt.

Ami leginkább feltűnt, hogy a karakterek mindegyike nagyon jól kitalált figura, akiket a színészek hihetetlenül jól keltenek életre. Nekem leginkább Lloyd megformálása tetszett, amit Jimmi Simpson kiválóan oldott meg. Egy doktort játszik, aki nagyon intelligens, de épp átlépett azon a keskeny határvonalon, ami elválasztja a zsenit az őrülttől. Közben az anyjával beszélget telefonon, akinek még akkor sem tud megfelelni, ha ő a nap hőse.

Fontos láncszeme még a gépezetnek Ray Zancanelli, akit mindvégig zsarunak gondolunk (nyilván az volt), de jelenleg ő is ugyanolyan elítélt, mint a többiek. Talán ő csak házi őrizetben raboskodik, de a lényeg ugyanaz. Ő az illetékes kemény csávó, aki nem sokat gondolkodik, inkább a tettek mezejére lép, minden utasítással szembeszáll, minden szökevényt személyes ügyként kezel.

A karaktereken túl leginkább a hangulat ragadhatja meg az embert. Nekem néhol „Leverage-érzésem” támadt, ami számomra elég pozitív. A szereplők sokszínűségéből adódóan elég sok ütős poén csattan, ráadásul a mulatságos szituációk sem maradhatnak el. A készítők jó atmoszférát kölcsönöztek a sorozatnak.

Az, hogy milyen lesz a folytatás, még nem tudni. Valószínűleg sima nyomozós széria marad, minden héten egy új szökött fegyenccel. Ezzel nincs is baj, ameddig a színvonalat képesek megtartani.

Gondolom akik jártasabbak sorozatos témákban már megtudták, hogy az alkotók közbenjárása okán fel fog tűnni a Prison Break-ből ismert T-Bag (Robert Knepper). Egyelőre ő még várat magára, ebben a részben nem láthattuk.

Összességében egy erős kezdés egy nem annyira agyon hype-olt sorozattól, amely akár még kellemes meglepetést is okozhat hosszútávon. Várjuk az újabb poénokat, várjuk Robert Knepper-t.

Gyógyegér Vacsorára

Conan — Thu, 10 Mar 2011 16:20:51 +0000

A 40 éves szűz két sztárja ismét egy közös produkcióval jelentkezett. A Paul Rudd és Steve Carell neve által fémjelzett film nem mondhatni, hogy befér a mostanában bemutatott vígjátékok sorába, ugyanis a nagyon felkapott szerelmi sztori töménytelen variációja helyett inkább az emberi gyarlóságot veszik pellengérre. Meg kell mondanom elég szórakoztató módon.

Tovább...

Egy kicsit a régebbi időkbe visz minket a film, hiszen olyan motívumok (barátnő és zaklató ex felcserélése, az ex kiadja magát a barátnőnek, stb...) szolgáltatják a poénokat, amik a mostani vígjátékokban egyre kevesebb teret kapnak. Persze ehhez mindenféleképpen szükséges egy olyan szereplőgárda, akik ki tudják hozni a maximumot ezekből a jelenetekből. Értékelendő tény az is, hogy nem akar többet mutatni annál, ami: egy kellemes másfél órás szórakozás.

Főhősünk Tim, egy megrögzött karrierista, aki bármit hajlandó megtenni a ranglétrán való feljebb jutás érdekében. Ezt bizonyíthatja is, hiszen munkahelyén megüresedik egy vezetői pozíció, amit lehetősége adódik elnyerni. Nem is kell sokat tennie, csupán meg kell nyernie egy svájci billiárdost cégének, valamint lenyűgözni a vezérigazgatót egy vacsorán. Ehhez azonban találnia kell egy balféket, aki valamilyen őrült dolgot művel és bemutatnia a vacsoravendégeknek. Amennyiben választottja elsöprő sikert arat, neki is nyert ügye van. Háttérsztorinak meg kell említeni, hogy Tim boldog kapcsolatban él kiállításszervező barátnőjével, aki abszolút ellenzi a felső tízezer eme roppant gyalázatos szórakozását és ahogy az lenni szokott teljes mellszélességgel ellenzi. Tim látszólag vissza is mondja a vacsorát.

Azonban Tim útjába kerül Barry (tulajdonképpen elüti), aki mint kiderül egy tényleg nagyon bizarr hobbinak hódol: egereket preparál és különböző élethelyzetekbe állítva őket, amolyan „makettfalvát” készít. Hősünk meglátván a nagyszerű lehetőséget egyből lecsap a gyanútlan adóhivatalnokra és meg is hívja a vacsorára, ami másnap este esedékes. Innentől kezdve minden a feje tetejére áll. Tim és barátnője összevesznek, Barry a megbeszélt időpont helyett hamarabb érkezik, konkrétan még aznap este. Ha már így alakult ki is használja a lehetőséget és ahol csak tud keresztbe tesz Timnek. Persze nem szánt szándékkal. Együtt töltött idejük alatt feltűnik egy zaklató exbarátnő, egy szeretőnek hitt művész, az elmék és adóhivatalnokok ura Therman (mellesleg ő nyúlta le Barry feleségét is) és a svájci üzletember feleségestől.

Barry karakteréhez hozzátartozik a ragaszkodás és a segítőkészség, ami sajnos kevés élettapasztalata miatt (elég magának való, monoton típus) vagy csak sajátos felfogásából adódóan a pozitívnak szánt cselekedetek rettentően negatív hatással lesznek Timre. Aki kezdetben lazán próbálja felfogni ezeket, majd egyre nehezebben esik neki, hogy ne haragudjon meg Barryre. Ám ezen balszerencsés történések által egyre közelebb kerül ahhoz az emberhez, akit tulajdonképpen ki akar használni, így elkerülhetetlenül megindul benne egyfajta jellemfejlődés és belső harc. A végeredményt mindenki megtudhatja, ha rá szán kb. másfél órát erre a filmre. Mindenképpen megéri, hiszen szinte egymást követik a jobbnál jobb jelenetek és poénok. Sikerült kihagyni a szokásos közhely áradatot, üres fecsegéseket és erőltetett, poénosnak szánt beszólásokat. Egyszóval tényleg csak ajánlani tudom.

Ja és ne feledjétek: „ … a hernyó elvan a fűben!” !!!

Stargate Universe 2x11 - Deliverance

wouhn — Wed, 09 Mar 2011 20:16:47 +0000

Hosszú szünet után tért vissza a Stargate Universe, hogy elhozza nekünk az évad és egyben a sorozat utolsó 10 részét. A rajongók új napon köszönthetik kedvencüket, hiszen a SyFy hétfőre pakolta a sorozatot. A tizedik rész nagyon jóra sikeredett, ráadásul olyan cliffhangerrel zárult, amiért érdemes volt várni hónapokat. A folytatás olyan lett, mint a zárás. Nem okozott csalódást.

Tovább...

Akik olvassák a sorozatportal.hu-t tudhatják, hogy egyik nagy kedvencem a Stargate Universe, mindvégig szurkoltam, hogy javuljon a nézettsége és kapja meg a harmadik évados berendelést. Amint tudjuk ez nem következett be, így elég felemás évadzárót láthatunk majd az idén. Nem lesz normális befejezése a történetnek, amiért nagyon kár. Persze világos, hogy a készítők csak magukat okolhatják, mert a korai részek nagyon trehányul lettek összedobálva.

Rátérve a látottakra, ami leginkább feltűnt nekem az a rendkívül átgondolt és nagyszerűen megkomponált történet. Látszik, hogy az írók sok időt eltöltöttek azzal, hogy olyan sztorit tárjanak elénk, amibe nem nagyon lehet belekötni. Minden mindennel összefüggött, a mondanivaló logikus volt, ahogyan a reakciók is.

A másik nagy erény a kiváló hangulat, amely ma sem hiányozhatott. Az előző részben pattanásig feszítették a húrt, megkaptuk az epikus űrcsatát, amelyre oly sokan vártak. A legszebb az egészben, hogy a folytatásban nem egy tollvonással intézték el az egészet a készítők, amelyre sajnos láttunk már példákat, hanem szépen végigvitték a történetet. Meg merem kockáztatni, hogy még ezt a remekül felépített hangulatot is túlszárnyalták.

A nagy dráma elmaradt, nem kellett főszereplőtől búcsúznunk, nem veszett oda senki, happy enddel zárult a móka. Még Chloe is visszatért közénk meggyógyult formájában. Kérdés, hogy ezzel a vonallal terveznek-e valamit. A többi fronton nem sokat változott a helyzet, Dr. Rush megcsillantott valamit emberi oldalából. Ettől függetlenül szerintem látunk még tőle meredek húzásokat.

Kíváncsian várom mit tartogat a jövő, milyen fél-évadot kapunk, milyen vonalon megy tovább a történet. Úgy tűnik mindenképp fordulóponthoz érkezett volna a sorozat, ahol egy-két szálat lezárnak, hogy újat nyithassanak. Azt hiszem a következő részben sokat megtudunk a választott útról.

Összességében egy hangulatos, lendületes és logikusan felépített folytatást kaptunk. Külön öröm, hogy a sztorit szépen levezették nekünk, nem vágták el egy tollvonással. Soha rosszabbat.

Éjszakai járat(Red Eye)

A-fraid — Tue, 08 Mar 2011 21:04:36 +0000

Ez a 2005-ös Wes Craven film elég méltatlan módon nem túl ismert a filmnézők körében, pedig egy igazán remek thrillerről van szó, amelyben két remek képességű színész mutatja meg a tudását.
Mindezt Craven – a horror/thriller műfaj egyik legnagyobbja – dirigálása mellett, létrehozva így egy feszes, intenzív művet mindenféle szörnyek és természetfeletti jelenségek nélkül.
Ha borzongató dolgokat akarunk, legtöbbször elég maga az ember is…

„Néha a rossz dolgok, jó emberekkel történnek.”

Maga a trailer nem túl sokat mond, az első egy perc után egy közönséges romantikus vígjáték is lehetne. A film is úgy indul:
Lisa (Rachel McAdams) egy neves szállodában dolgozik, mint nélkülözhetetlen recepciós, de most éppen a nagymamája temetésére igyekszik. A reptéren is mondhatni szokványos dolgok történnek, a mozi cselekménye nem kiemelkedő, a természetesség jellemzi.
Ám Lisa megismerkedik, illetve többször összefut egy jóképű idegennel, Jacksonnal (Cillian Murphy). Láthatóan mind a ketten érdeklődnek a másik iránt, találkozásaik kedvesek, mesterkéletlenek, óvatosan kerülgetik egymást.

Micsoda véletlen, hogy ugyanazon a gépen utaznak, sőt még egymás mellett is. Ez kapóra jön Lisának, hiszen van egy aprócska repülés fóbiája. Kedélyesen eltársalognak, a lány nem gyanít semmit, még a férfi riasztóan kék szeme sem ébreszt benne kételyt, majd húsz perc után kibújik a szög a zsákból.
A néző számára megviláglik, hogy ez bizony nem egy romantikus komédia, hiszen Jackson megmutatja az igazi arcát. Ami egy hidegvérű, kegyetlen, céltudatos emberé.
Ki gondolná, hogy ezúttal Lisa a legfontosabb tényező, ő van a középpontban, az eddig jelentéktelen életet élő nő, hirtelen mindennél jelentősebbé válik. Megfenyegetik, hogy telefonáljon egyet és változtasson meg egy szobát, helyeztesse át az oda készülő személyt egy másikba.
Ezen múlik az apja élete, és talán a sajátja is. Lisa kétségbeesik, de megpróbál úrrá lenni a nem mindennapi helyzeten.

Különböző módszerekkel kísérletezik, hogy átejtse a veszedelmes férfit és a kettejük macska-egér játéka nagyon szórakoztatóvá, feszültté teszi a filmet. Magával sodornak az események, miközben Lisa nagyon szimpatikussá válik, logikus és talpraesett viselkedésével. Nem az az ügyetlen, idétlen karakter típus, mint az ilyen filmek átlagos női szereplői. Küzdelme az idegen férfival páratlanul ötletes, remekül használták ki a helyszínek adta lehetőségeket. Szerencsére a főhősnő sem puszta kézzel ugrik a gyilkosnak, amikor mondjuk pisztolyt is ragadhat. Szóval e téren nem lehet rá panasz.
A cselekmény is elég egyszerű, nincs túlbonyolítva, de az a kevés, amit a néző kap, az nagyon intenzív és ezt feszült helyzetek, remek színészi teljesítmény továbbá jól felépített váz keretezi.

Wes Craven jól összerakta ezt a filmet, egy pillanatra sem unalmas, remekül felvezeti a drámai eseményeket, a hosszú, könnyed bevezetővel. Ennél fogva nagyot üt a hirtelen stílusváltás.
Cillian Murphy igazán remek – nem is értem miért nem kap meghatározóbb szerepeket – McAdams-szel ritkán látható, remek párost alkotnak. A hölgyemény leveszi az embert a könnyed, természetes játékával. Mint azt már több filmjében is megmutatta: Nagy tehetségű színésznő.
Ezzel a filmmel is csak megerősített abban, hogy ő lesz az én új Sandra Bullock-om. :D
Ha valaki egy igazán jó thrillert szeretne látni, akkor az nyugodt szívvel nézze meg az Éjszakai járatot.
Nem fog csalódni…

Toy Story 3 (2010)

redbandita — Mon, 07 Mar 2011 22:12:48 +0000

A Toy Story kuriózumnak számított 1995-ben, mert ez volt a legelső olyan animációs film, amelyet teljes mértékben számítógéppel készítettek. Sikere miatt 1999-ben folytatták az életre kelt játékok történetét, 2010-ben pedig a harmadik rész is elkészült. A Toy Sory 3 az animációs filmek történetének eddig legnagyobb bevételét hozta, több mint 1 milliárdos bevételt, eddig. Ez pedig valószínűleg csak nőni fog, hiszen nemrégiben az Oscar gálán a Legjobb Animáció és a Legjobb Betét dal Oscar díját is hazavihette. Kicsit félve ültem le megnézni, nem tudtam mit lehet még kihozni ebből a történetből, de nagyon kellemesen csalódtam. Bevallom, hogy a három rész közül ez a kedvencem!

Tovább

A film rendezője, Lee Unkrich eddig csak vágóként dolgozott a Toy Story filmeken. Nagyon örülök, hogy ezt a filmet ő rendezte, mert (bár az előző két rész is tetszett) a három közül ezen nevettem a legtöbbet. A rendező nagyon jól kombinálta a humort, az izgalmat és a megható részeket. Szerintem felnőttek és gyerekek egyaránt élvezik Woody, Buzz és a többiek kalandjait ebben a közel másfél órában. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Azok kedvvért akik nem látták az első részt elmesélem, hogy a főszereplőnk Andy egy kissrác, akinek a kedvenc játéka Woody a cowboy. De emellett szívesen játszik Krumplifej úrral, Rex-el a dinóval, vagy a nyúlánk testű kutyával, Slinkyvel. Tudni kell, hogy miután Andy elalszik vagy kilép a szobából a játékai életre kelnek. A kisfiú azonban új játékot kap: egy menő szuperhőst, Buzz Lightyear-t. Ez Woodynak és a többieknek nagyon nem tetszik. A második részben, Woody nagy bajba kerül. Elkeveredik otthonról, és nagyon furcsa játékáruházban köt ki. Itt ismeri meg a cowboy lányt, Jesset. Woodyt azonban megmentik a barátai és mindannyian visszamennek Andyhez.

A Toy Story 3-ban Andy már szinte felnőtt, most készül az egyetemre. Woody és a barátai nagyon félnek attól, hogy most mi lesz velük. Andy anyja azt kéri, hogy a fiú rakja három kupacba a játékait: amiket kidob, amiket az egyik helyi óvodának ad és amiket a padláson szeretne megőrizni. Véletlenek sorozataként Buzz, Jesse, Rex és a többiek a szemeteszsákban végzik. Nem Andy akar megválni tőlük, félreértés történik. Woody az egészet látja, mivel őt Andy magával szeretné vinni, így ő nincs a zsákban. Már el is megy a kukásautó a szemetes zsákokkal, mire Woody odaér. Csakhogy Buzzék megszöktek, és a garázsban, Andy anyjának autójában bújnak el. Addig magyarázza Woody a feldühödött játékoknak, hogy valójában mi is történt, míg egyszer csak elindul az autó az óvodához. Útközben a játékok megbeszélik, hogy így lesz a legjobb hiszen ott legalább gyerekek lesznek, akik szívesen játszanak velük. A kis csapathoz egyébként csatlakozik Barbie is, akit Andy kishúga dobott a többiek közé. Csakhogy nem egész olyan az a hely, mint amilyennek gondolták. Tény, hogy vannak gyerek, és játékok is. Csakhogy...

Először minden jónak tűnik, egy kedves rózsaszín, szederszagú plüssmedve, Macó bemutatja az új játékokat mindenkinek. Megmondja Buzzéknak, hogy hova menjenek, ahol biztosan játszanak majd velük. Woody eközben megpróbál hazakeveredni Andyhez, bár ez nem megy könnyen. Először Bonniehoz, az egyik óvónő lányához kerül. Az ottani játékok mesélnek arról, hogy milyen hely is tulajdonképpen az óvoda és kicsoda valójában Macó. Mivel Woody egyik jelmondata, hogy "senkit nem hagyunk hátra", ezért elindul megmenteni a többieket.

Buzzékat ekkora már tényleg meg kell menteni, mert mindannyiukat börtönbe zárták a helyi játékok. Akik mindannyian a helyi Don Corleonénak, Macónak dolgoznak. Buzzt ráadásul átprogramozzák és saját oldalukra állítják. A többieket pedig arra kényszerítik, hogy a legkisebb gyerekek szobájában kell mindennap lenniük, aki tépik, firkálják, törik a játékokat.

A film innentől kezdve egyre izgalmasabb, egyre többet tudunk meg Macóról és arról hogy miért ilyen gonosz. Woddynak is szurkolunk közben, hogy időben visszaérjen és ki is tudja szabadítani a többieket. Mindeközben pedig izgulunk Rexék miatt, hogy kibírják-e addig míg Woddy megmenti őket?! Az izgalmak mellett a poénok és jelen vannak: Barbie megismeri a pöffeszkedő, jó vágású, mondhatni metroszexuális Kent. Buzz pedig spanyol üzemmódba kapcsol és udvarolni kezd Jessenek. Nagyon vicces, ahogy tangóznak. Mivel ez egy animáció, nyilvánvaló, hogy happy enddel zárul, de nem egészen úgy, ahogyan számítunk rá. Andy rájön, hogy mekkora tévedés történt imádott játékaival, és egy nagyon kedves döntést hoz.

Mindenkinek ajánlom, akik szerették az első két részt, és azoknak akik szeretik az animációs filmeket. Gyerekkel is nyugodtan megnézhető, mert nincsenek benne vérengzések, viszont minden nagyon színes. Szerintem minden gyereknek tetszeni fog, és lehet, hogy még néhányan azt a tanulságot is levonják majd, hogy vigyázzanak a játékaikra.

Camelot 1x01 - Pilot

wouhn — Mon, 07 Mar 2011 19:07:58 +0000

Nem gondolnám, hogy a sorozatok rajongóinak többsége tűkön ülve várta volna a Camelot piloját. Bevallom őszintén, hogy a premierig azt se tudtam, hogy terveztek ilyen sorozatot. Témáját ítélve mindenki jó eséllyel kitalálhatja, hogy miről is van szó. Ez az egyik oka, hogy halogattam a bevezető rész megnézését, pedig nem kellett volna. Kifejezetten élvezhető kezdést láthattunk.

Tovább...

Számtalan alkotás született már Arthur király mitológiájának témakörében. Voltak köztük jó és felejthető feldolgozások. Így 2011-ben a történet már egyáltalán nem nevezhető eredetinek. Mondhatnám, hogy a Camelot szembeszáll minden eddigi nézőponttal és teljesen új megvilágításba helyezi a sztorit, de ez a megállapítás nem állja meg a helyét. Igazság szerint nincs semmi extra, pontosan tudjuk mi következik, hová tartunk, stb.

A sorozat legnagyobb erénye a hangulat, amelyet kiválóan eltaláltak a készítők. Bár lehet, hogy csak középkori fantasy hiányban találtak meg. Ettől függetlenül mindvégig élveztem a pilotot. A képi megvalósítás, a lendület és dinamizmus magával ragadott. Pedig piszok nehéz egy ilyen elcsépelt történetet elkezdeni.

A főcím az egyik legjobban megkomponált jelenetsor volt, amit az utóbbi időben láttam. Sokat dobott a hangulat megalapozásán.

A főszereplők többsége hozzátette a magáét a sikerhez. Itt megjegyzem, hogy az IMDB 8-as értékelése csak jelent valamit. Szóval az egyik főszereplő Joseph Fiennes, aki magát Merlint alakítja. Nem, nem elírásról van szó. A FlashForward és a Szerelmes Shakespeare sztárja fura szerepben tündököl. Ráadásul haját is otthon hagyta, amitől még különösebben fest. Nagyon pofásan hozta a karaktert. Tény, hogy Merlint ebben a történetben nem hosszú szakállú, bölcs és öreg varázslóként kell elképzelni, hanem amolyan harcos druida benyomását kelti, amit Fiennes kiválóan megformált.

Morgan Pendragon alakját Eva Green kapta. A színésznőt több nagyobb volumenű filmben láthattuk, most sorozatozásra adta a fejét. Nem is akármilyen módon. Joseph Fiennes mellett az ő alakítása tetszett a legjobban. A törtető, gátlástalan és végtelenül arrogáns nőszemély megformálását nagyszerűen eltalálta.

A pilotból a pikáns jelenetek sem hiányozhattak, de nem gondolnám, hogy az erotikára építenék a sorozatot. Lehet, hogy a figyelemfelkeltés volt a céljuk, ezt el is érték, de furcsa módon nem zavartak ezek a jelenetek.

Összességében egy átlagon felüli bevezetőt láthattam egy elcsépelt történettel megáldott sorozattól. Ha a folytatást is ilyen szinten hozzák, elég jó széria lehet belőle.

Féktelen Harag (Drive Angry)

Conan — Sun, 06 Mar 2011 21:38:58 +0000

Egyszerűen remek. Mármint az a tény, hogy megint sikerült remekül beleválasztani és egy olyan filmmel eltölteni a délelőttömet, ami hatalmas beharangozásának és mutatós trailerének dacára egy kalap sz@ß$! Maximum az idegeim szabadulnak el, nem pedig a pokol. Persze mutatós meg pörgős mondanák sokan. Ha valakit nem zavar, hogy tulajdonképpen semmiről sem szól és csupán egy közel két órás vérhalmaz, akkor mindenképpen ajánlani tudom.

Tovább...

A történet egy sima bosszú köré fonódik. Ezt az írók egy kis pokollal, régi izomkocsikkal, szökevényfelkutatóval, sátánista szektával, bosszúéhes rendőrökkel,egy csecsemővel, szőke pincérnővel, sok golyóval és még több vérrel akarták feldobni. Mindezt persze 3D-ben, mert az a menő manapság. Pláne egy bizonyos jelenetnél lehet ez izgalmas, amikor is kiderül, hogy pokolból szökött - nem is tudom konkrétan milyen névvel lehet illetni szegény Ketrec Nikolas úr karakterét – hullaként kefélés közben bárkit ki lehet nyírni. Csak azt nem értem, ha a csaj végig élvezi a dolgot, legalábbis úgy tűnik, akkor miért kell a végén visítani? Az utolsó csávó halála ennyire megrázhatta? Mert tényleg nem mindegy, hogy 15 vagy 16 ember hullik el körülötte. Ha esetleg mégsem tetszett neki, akkor még mindig bevethette volna a titkos fegyverét: „Drágám most ne, mert fáj a fejem és amúgy is elég kemény műszakom volt!”. Hát nem csodás, hogy az elvetemült felnőttfilmkészítők malmára is hajtották egy kicsit a vizet. Talán egy új műfaj megszületésének lehetünk tanúi.

Letudva a polgárpukkasztás részét a filmnek vegyük kicsit szemügyre az egyéb összetevőket is. Konkrétan a semmitmondó alakításokra gondolok. Némely esetben erősen elgondolkodtam, hogy ez most komoly vagy valami paródia? Emlékeztetett a Machete-re azzal a különbséggel, hogy azt a filmet nem szánták komolynak. Azt hiszem 2011-ben már nem menő egy akció mozit telepakolni kliséktől hemzsegő jelenetekkel, ötlettelen dialógusokkal, lerágott történettel. Meg kell említeni, hogy a mi kedves Mahone ügynökünk alakítása volt az egyetlen igazán élvezhető színészi teljesítmény. Habár személye teljesen fölösleges volt, azt leszámítva, hogy a már már vér nélkül töltött jelenteket feldobja egy kis ..., el nem hinnétek: vérrel, mert nehogy egy pillanatra ketchup nélkül maradjunk. Mágusként is láthattuk. Mindig volt ideje elővarázsolni kamu FBI igazolványát egy érméből, amit persze a hülye rendőrök meg is vártak.

A többiek teljesítménye leginkább egy Asylum filmbe volt illő. Ennél azért többet lehetett volna elvárni ilyen kaliberű színészektől. Szegény Nicholas mostanság nem tudja kiválasztani a tuti befutó scripteket. Peter Morse sajnos hozza a formáját. Mondjuk sosem a hatalmas drámai érzéke miatt kapott szerepeket. Leginkább lövöldöznie kellett. Most még azt sem tudott. Hát hova jutottunk, ha már ő sem tud lövöldözni? Ez már a biztos nyugdíjazás jele lehet.

Az egyedi momentumnak szánt pokol tulajdonképpen nem is szerepelt, csupán említés szintjén. A pokolból való nagy szökést letudták egy két utalással. Lehet én tudom rosszul, de mintha ez lett volna az egyik leginkább reklámozott vonal. Azaz nem akarok hülyeséget mondani, hiszen egy fajta keretet adott a történetnek, ugyanis ezzel kezdődött és ezzel végződött. Jó tudni, hogy a leghíresebb bukott angyal gyermeki lélekkel rendelkezik. Máskülönben miért csinált volna egy leginkább legóhoz vagy egy több ezer darabos 3D kirakóshoz hasonló hidat bejáratként a birodalmába? Ennyi volt a pokol. Láttunk már jobbat is.

Az is furcsa, hogy a pokolszökevény nem lő rendőrökre. Bizony. Biztos attól tart, hogy a pokolra jut. Inkább lője le szegény pincérlányunk. Persze az ő szerepe is kérdése, hiszen a történetet nem nagyon vitte előbbre. Az a duma meg, hogy eddig nem volt semmilyen célja az életben, de most már van teljesen kikészített. Mégis milyen életcél lehet az amikor rendőrgyilkosként kell majd menekülnie élete hátralevő részében. Ráadásul aki mindebbe belerángatta visszamegy a pokolba. Szóval számára nincs igazán happy end.

Lássuk a szektát. Inkább félkegyelműek társasága, mint komoly szekta. Mint tudjuk vakok közt félszemű a király. Ez itt is igaz, annyi különbséggel, hogy szegény Jonah Kingre mindent lehet mondani csak azt nem, hogy sátánista. Leginkább egy borneói fejvadásztörzs főnöke lehetne. Ki az a hülye aki egy emberi combcsontból készült sétapálcával járkál? Vagy ettől kellett volna éreznünk, hogy mekkora a hite a sátán iránt? Egyszóval szánalmas.

Pozitívumként meg kell említeni a képi látványvilágot. A kamerakezelés tényleg jó. Legjobb jelenet a könyvelő kiszállása a kamionból. Ezzel a mutatvánnyal úgy tűnik Bruce Willis új vonalat teremtett, hiszen ő művelt hasonlót a Red című filmben.

Röviden ennyit szerettem volna a nagyérdemű tudomására hozni. Tudnék mit írni még, de a kedvét sem szeretném elvenni senkinek, aki még ezek ellenére is azt mondja: ez jó film. A rendező személye mondjuk elég baljóslatú volt. Egy értelmes filmet nem készített eddig. Nem meglepő, hogy ez sem vált azzá.

A 13. Harcos(The 13th Warrior)

A-fraid — Sun, 06 Mar 2011 14:23:52 +0000

Michael Crichton regénye alapján a legendás rendező John McTiernan 1999-ben leforgatta a valaha született egyik legjobb történelmi - fantasy mozit.
Én a legnagyobb kedvenceim között tartom számon – ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül – hiszen a film jó történettel bír, jól idézi fel az akkori világ hangulatát, miközben odafigyel, arra is, hogy a mese ne váljon unalmassá.
Minden germán-kelte mitológiát kedvelő egyénnek kötelező darab.
De ha csak szeretnénk látni egy jobbféle kosztümös filmet, akkor is érdemes mellette dönteni.

„…hogy bátran kövessem őket a nagy Valhallába, hol a hősök örökké élnek.”

John McTiernan: Azt hiszem személyéhez nem szükséges részletes kommentár. Ez az úriember olyan alkotásokkal írta be magát a Filmtörténelembe, mint a Ragadozó, a Die Hard, a Vadászat a Vörös Októberre, vagy A Thomas Crown-ügy. Persze a Rollerball-ért is őt kell hibáztatni, de egy-egy ballépés mindenkinek elnézhető.

A 13. harcos nem tartozik az agyonsztárolt művei közé, de színvonala nem marad el azokétól. Sőt…
Már ott tanúbizonyságot adott tehetségéről, hogy kiválóan ráérzett Crichton írása vászonért kiált.
Magáévá tett tehát egy remek sztorit és összeszedte a színészeket, melyek közül egyedül Antonio Banderas ismert. A többiek csak a mozi világában jócskán járatosabbak számára lehetnek ismerősek.
És mégis, ez a sok ismeretlen alak elképesztően valósághűvé varázsolt egy rég elmúlt kort, mely még Krisztus előtt jellemezte a világot.
A kalandos, misztikus és mesés elemeket felvonultató történet szerint Ibn (Banderas) száműzetésbe küldi ura. A messzi északra kerül, mint népének követe és össze is találkozik a rettegett hírű, barbárnak és vérszomjasnak tartott normannok egy csoportjával. Már ekkor megjelenik a film egyik legszebb tulajdonsága, még pedig a hitvilág, a szokásjog bevonása az alkotásba. Ez persze legékesebben magában a küldetésükben nyilvánul meg. Hiszen egy öreg vajákos asszony jósolja meg, hogy 13 harcosnak kell útra kelnie, hogy megsegítsenek egy szenvedő népet, s annak királyát.
Csak hogy a 13. harcos nem lehet normann, szóval Ibn velük tart. Útjuk során megtanulja nyelvüket, megismeri szokásaikat – amit egyébként nagyon ötletesen és autentikusan ábrázoltak a filmben.
Szerencsére nem az a típus, amiben minden viking és arab angolul beszél, felhangzanak archaikus mondatok is szép számmal, míg főhősünk meg nem tanulja az idegen nyelvet.

A normannok vezére, Buliwyf (Vladimir Kulich) maga köré gyűjti legjobb harcosait és Ibn-t, akivel szép lassan összebarátkozik. Végül mind elfogadják az arabot.
A vész, mit elhárítaniuk kellene, a Vendolok képében jelentkezik. Ők démoni lények, barbárok, félig emberek, félig állatok, akik nem hagynak mást, csak lefejezett hullákat maguk után.
Nevüket rettegés övezi, legendákat szőttek róluk, melyektől a legbátrabbak keze is megremeg.
Ők fenyegetik hőseinket és a védelmükbe vett települést.
Érkezésük után nyomban nekiállnak felkészülni az ostromra, hiszen a Vendolok a köddel érkeznek.
Crichton rémesen egyszerű, misztikummal átitatott, kalandos, fantasy elemeket is felvillantó történetet írt. Ez még önmagában kevés is lenne, elvégre egy moziról beszélünk, de a készítők jól nyúltak hozzá az anyaghoz.
Egy igényes, szórakoztató, megunhatatlan kosztümös kalandfilmet hoztak össze belőle.

Leginkább szembeszökő tulajdonsága, hogy káprázatos a hangulata. Megfogja a nézőt és elvezeti a titokzatos északra, barbárnak tartott népek közé, akiknek azonban meg van a saját erkölcsi- és hagyományrendszere, melynek bemutatására szintén nem sajnálták a fáradtságot.
Emellé még kaptak az események egy remek misztikus, fantasy-t idéző, sejtelmes színezetet is, de végső soron hűek maradtak a történelemhez. Legalább is erőszakot nem tettek rajta.
Elég csak a Tűzkígyót, vagy a levágott fejek jelentőségét figyelembe venni, de minden történést áthat ez az odafigyelés a hagyományokra.
Külön pikantériája az alkotásnak, hogy egy merev kultúrába helyezett egy idegent, aki szintén merev szabályok közt éli életét.
Összeütközik a germán-kelta és muszlim hitvilág, szokásjog.
Erre csak egy példa az ivás. De jól hozták össze a kettőt, nem akartak drámai vonást ez által, csupán érdekesség, nem ritkán a poénforrás.

A kosztümös-és kalandfilmek rajongóinak a kihagyhatatlan kategória, ez kétségtelen, de aki csak szeretne egy pár jól megkomponált csatajelenetet látni, annak sem érdemes mellőznie.
Lényegében egy kiváló darab, pláne a germán-kelta témájú filmek között.

Valhalla Rising/Elszállt Vikingesdi

A-fraid — Sun, 06 Mar 2011 13:48:16 +0000

Gondoltam vetek egy pillantást erre a filmre, hiszen nagyon kedvelem a germán-kelta vonalon mozgó alkotásokat. Ezzel viszont kőkeményen mellé nyúltam. Nem mondom, hogy véres csatákat és üvöltöző harcosokat vártam… de valamit azért mégis vártam volna. Ezt a filmet nem is tudom, kinek ajánlhatnám, mert szerintem élvezetet csak akkor nyújt, ha gyógyszerektől szedáltan, kábítószertől mélán nézzük. Nekem elsőre sokkot okozott.
Másodjára már egy kicsit jobban tetszett, de lényegében mit sem változtat azon, hogy ez a mozi borzasztóan lassú, vontatott és ember legyen a talpán, aki kihámozza hol van ebben a másfél órás, látszólag értelmetlen semmittevésben a ráció.

Felkészültél? Alig hiszem…

Kétségtelen, hogy Nicolas Winding Refn, e dán férfiú egy egészen sajátságos alkotást készített, melynek hangulata magával ragadó ugyan, de önmagában egy hangulat még nem tesz jóvá egy filmet sem. Refn számos kultuszfilmnek tartott alkotással büszkélkedhet, és ha a Valhalla Rising mást nem is ért el, mint hogy felkeltette az érdeklődésem a rendező más munkái iránt, akkor már megérte.
Az azonban bizonyos, hogy ez a filmje valami kimondhatatlanul réteg film lett és lesz is.
Szerintem sebesen vázolom a történetet, ami annyira egyszerű, hogy már-már egy szűkszavúbb epigramma érzetét kelti.
A mozi játékideje hat fejezetre oszlik fel.

1. fejezet: Harag
Ebben megismerhetjük a Mads Mikkelsen alakította tetovált, félszemű harcost, Egyszeműt, aki egy kukkot sem szól a film során, ám tanúbizonyságot tesz féktelen dühéről, hatalmas testi erejéről, brutális lelkületéről. Ő egy rabszolga, akit urai más rabszolgák ellen küldenek harcba, de Egyszemű még leláncolva is végez mindenkivel. Fékezhetetlenül vad.
És ez a vadság kiszabadul a ketrecből…

2. fejezet: Néma harcos
Egyszemű kiszabadul, és méla csendben elindul, de hogy merre nem tudni, csak úgy megy. Vele tart a már korábban látott kisfiú is, majd összefutnak pár Szentföldre igyekvő istenfélő harcossal, akik magukkal viszik a harcost és a fiút.

3. fejezet: Isten emberei
Ez a rész lényegében arról szól, hogyan indulnak el hajóval a Szentföldre, s hogy milyen megpróbáltatásokon mennek keresztül útjuk során. Hosszú időt töltenek a ladikon, a ködtől semmit sem látva, az éhhalállal és az őrülettel küszködve. A film három helyszíne közül ez a második, melyet egyfajta átmenetként is értékelhetünk, ha úgy tetszik. A valóság és fantáziavilág között, esetleg a földi lét és a túlvilág, vagyis Valhalla, esetleg a Pokol között. Ez a film egyik erénye és legnagyobb hibája is, túl sok az értelmezési lehetőség. Az ember elvész a sok feltételezett jelkép és sugallat között, miközben közel sem biztos, hogy az a pillanatra látott kép, hallott hang, egy szó, valóban olyan lényeges.

4. fejezet: A Szentföld
A címmel ellentétben nem utal semmi sem arra, hogy e hely hová végül kikötnek, a Szentföld lenne.
Mi több egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez nem az úti céljuk. Némi izgalmat és misztikumot csempész a történésekbe egy támadás, ám alapvetően csak mászkálnak, és azt találgatják, hol a bánatban vannak.

5. fejezet: Pokol
A cím mindent elmond, nem is igazán van itt mit ragozni, a rendező sem ragozta, ugyanis ebben a fejezetben nem történik semmi.
Vagy ha nagyvonalúak vagyunk, akkor nem sok minden…
Egyszemű bámul maga elé, amit még megtámogattak egy rakás nehezen értelmezhető jelenettel. Aki eddig kibírta és nem aludt el a mozin, vagy nem fulladt bele az érdektelenségbe, akkor az ennél a fejezetnél fog.

6. fejezet: Áldozat
A zárás legalább olyan fura és felfoghatatlan, mint az alkotás maga. A fiú és Egyszemű kijutnak a tengerpartra, ahol szembetalálják magukat jó pár bennszülöttel, majd a hatalmas harcos hagyja magát agyonverni.

Eltartott egy darabig, míg felbírtam állni a film elől – amikor másodjára néztem már gyorsabban ment – mert annyira elpihentetett a mozi, hogy attól tartottam, ha hirtelen állok fel, a nagy megerőltetéstől szívrohamot kapok.

Nicolas Winding Refn filmje tökéletes lenne dühöngő őrültek kezelésére, mert oly mértékben ellazít, hogy az már a halállal határos. Ezzel nem is lenne gond – mi több – ha egy kicsikét is alkalmas lenne arra, hogy lefoglalja az embert, hogy egy kicsikét szórakoztasson.
Ezt a fim nagyvonalúan hanyagolja a magyarázkodást, olyan, mintha Refn csak saját magának (meg pár rokonlelkűnek forgatott volna egy filmet), ami összességében nagyon rossz döntés, nem is szimpatikus hozzáállás számomra. Ez öncélú művészkedésnek minősül, amit sohasem szerettem.

Nem baj az, ha egy film nem rágja az ember szájába a mondanivalóját, de könyörgöm:
Ne kelljen már rejtvényeket fejtegetni! Az ilyen Enigma-filmektől feláll a szőr a hátamon.
Az biztos, hogy a látnivaló nagyon egyedi és páratlan szépségű tájakon kalauzol végig ez az emelkedett hangulatú alkotás, ám mindez nem kárpótol semmiért sem.
Az egy dolog, hogy szövegkönyv kb. egy oldalas volt, de az a kevés szöveg is, ami elhangzik semmi támpontot nem ad a nézőnek, céltalan társalgások, jelentést nem hordozó mondatok váltogatják egymást – ha lebontjuk, körülbelül tízpercenként.
Refn egyedi módon nyúlt a témához, azt meg kell hagyni, a gond csak az, hogy nyilvánvalóan többször kellene megnézni ezt a mozit, ahhoz, hogy a megértés piciny csíráját elültethessük gondolataink közé.
E film végignézése viszont elég szenvedős, mivel egyáltalán nem mozgalmas, gyakorlatilag a cselekmény egyenlő a nullával, a szövege sem segít, ha nem vigyázunk, nem filmélménnyel gazdagodunk, hanem egy szundítással.

Számtalan megfejtést olvastam a filmmel kapcsolatban:
Egyszemű-Odin párhuzam, a kereszténység- germán/kelta hit ellentéte, esetleg az egész egy elszállt drogos utazás, ésatöbbi.
De a lényeg az, hogy egyedül Refn fanoknak merem ajánlani a filmet.
Nem hiszem, hogy ez a lakonikus, drogos hallucinációkat idéző, eseménytelen és unalmas alkotás sokakat le tudna foglalni. Vagy le tudna foglalni kétszer.
A legfőbb gond, hogy Refn nem forgatott élvezhető, érthető, magával ragadó filmet, nem jut el a mondanivaló a nézőhöz, nincs befogadás és ez komolyan megbélyegzi a filmet.

Supernatural 6x16 - And Then There Were None

wouhn — Sun, 06 Mar 2011 02:16:35 +0000

Az előző heti poénkodás után egy egészen más stílusú rész következett, amely nem okozott csalódást. Komolyabb mondanivalójával és sötétebb hangulatával az évad legjobb epizódjait idézte. Apró megtorpanást csak a történet produkált, amely nem lett túl egyedi. Ellenben a közkedvelt vendégszereplők feltűnése enyhített a problémán.

Tovább...

Kezdjük talán a sztorival, amely valahonnan ismerős lehet. Sokszor sokan vontak már párhuzamot a Supernatural és az X-akták között, nem alaptalanul. Bár eddig inkább tisztelgést éreztem a nagy öreg iránt, most inkább lenyúltak egy történetet, amit az egyik korai részben láthattunk.

Ettől függetlenül a mondanivaló jóra sikerült, a fő irányvonalat követtük, kiderült néhány infó az eddig hanyagolt „mindenki anyjáról”. Már az elejétől pörögtek az események, nem beszélve a közkedvelt vendégszereplők feltűnéséről és későbbi sorsukról.

Szóval ez a Purgatóriumból szökött némber igencsak meg akarja reformálni a világot, még több szörnyet teremtve, akik átveszik az uralmat. A különböző teremtmények hirtelen előbukkanása és egy irányba történő vándorlásuk felkeltette a vadászok figyelmét, akik igyekeztek megtalálni a válaszokat.

Sam, Dean, Bobby és Rufus egyből az események sűrűjébe vetették magukat. A nyomozgatás eredményeképp belebotlottak Samuel-be és Gwen-be, akik szintén a különös események után kutattak. Eddig a pontig kifejezetten pörgős részt láthattuk, de valahogy megtorpant minden, amikor az X-aktás rész következett.

Egy fülbemászó bogár vette át hőseink teste felett az irányítást, módszeresen likvidálva egymást. Annyit talán elárulhatok, hogy nem kevés meghatározó szereplőt veszítettünk, akik valószínűleg többet se térnek vissza. Persze ezzel sincs baj, hiszen ha valami nem eredeti, legalább hatásos legyen.

Azt hiszem még több hasonló hangulatú epizódra lenne szükség a szezon hátralévő részében.

Összességében tetszetős, nem túl eredeti de mindenképpen hatásos és hangulatos részt láthattunk, ahol meghatározó karakterek estek ki a képből talán örökre.

Criminal Minds Suspect Behavior 1x01 - Two Of A Kind

Conan — Sat, 05 Mar 2011 21:18:06 +0000

A CSI sikerein felbuzdulva a készítők nekifogtak egy spinoffnak, majd pár év elteltével készült egy újabb. Ugyanezt láthatjuk most is a Criminal Minds – Suspect Behavior esetében is. A különbség annyi, hogy ez esetben biztosra mentek és csak hat év után alkották meg mellékágukat az alkotók. Az eredeti széria stabil érdeklődésnek örvend évek óta az óceán mindkét oldalán. Lássuk mit hoztak ki a kistestvérből!

Tovább...

Sajnos minden „testvérsorozat” esetében el lehet mondani, hogy a fő széria kedveltsége, minősége nagy mértékben rányomja bélyegét az ifjabb alkotásra. Annak ellenére, hogy minden spinoff esetében a készítők egy külön sorozatot indítanak útjára a már bevált cím sikereinek meglovaglásával, elkerülhetetlen az összehasonlítás és a párhuzamok keresgélése. Én is beleestem ebbe a csapdába és eleve nagy elvárásokat állítva kezdtem bele a pilotba. Talán pont ezért nem nyűgözött le maradéktalanul.

Kicsit nyögve nyelősen indult az első pár perc (most nem a kislány elrablásáról beszélek, hanem a csapat főhadiszállásán történtekről). Hemzsegett a jelentéktelen megszólalásoktól és a „nagy” közhelynek számító mondatoktól. A karakterek számomra nagyon szürkének és kidolgozatlannak tűntek, egyedül Sam Cooper tűnt valamelyest összeszedettnek. Habár annak ismertetését, hogy milyen nagy harcművész meg mi mindenben kiváló, teljesen fölöslegesnek találtam, hiszen elvileg nem akció sorozatról beszélünk. Ezek voltak az első benyomásaim.

Az első 20 perc elteltével, mintha az írók egy teljes pálforduláson estek volna át és a karakterek helyett a történetre helyezték a hangsúlyt. Majd ahogy haladtunk előre a történetben, úgy jöttek elő az egyre összeszedettebb párbeszédek, megnyilvánulások is. A végére sikerült egy teljesen jó sztorit a nézők elé tárni, mely méltó a Criminal Minds névre. Ha megmaradnak a sekélyes és nagy drámai hatásokat elváró párbeszédek mellőzésénél hű nézőjük leszek.

A nagyközönség véleménye szerint, melyet a nézettségek (hétről hétre nő) alapján szűrtek le, nagyon jó a sorozat. Ez nem is meglepő, hiszen eddig egyik „alsorozat” sem bukott meg. Mindegyik beváltotta a hozzá fűzött reményeket és kellemes szórakoztatást nyújt a nézőknek (mármint az adott műfaj kedvelőinek). A Suspect Behavior is ezen az úton indult el, igaz kicsit rögösen.

Ördög(Devil) – 2010

A-fraid — Fri, 04 Mar 2011 17:18:32 +0000

M. Night Shyamalan úgy látszik elég felemásan zárta a tavalyi évet, hiszen rendezett egy borzalmat (Az utolsó léghajlító), de forgatókönyvíróként egy egészen tűrhető filmhez is köze volt. Melynek főszereplője nem más, mint a Sátán. Végül is egy teljes mértékben közepes alkotásról van szó, egy nagyon egyszerű próbálkozásról, minimális cselekménnyel, kevés szereplővel, egyetlen helyszínen.
Talán ez a hétköznapiság az, ami olyan kellemes mellékízzel látja el ezt a filmet, hiszen Shyamalan utóbbi munkáival ellentétben ez fickándozás, hajtépés, szörnyülködés nélkül is végigülhető.

„Az ördög a részletekben van.”

A film készítői ezt a mondást nem igen vették figyelembe a munkálatok során, hiszen alkotásuk meglehetős egyszerűsége mellett már-már bugyuta, oly mértékben minimalista és kevés eszközzel dolgozó, hogy pirinyó az esély arra, hogy művük maradandó lehessen.
Na, nem mondom, egy tisztességes horror-thriller egyvelegről beszélhetünk, de a színes és gazdag fantáziájú Shyamalan legfrissebb mozijának megvalósítása – talán a kicsi költségvetés okán – még sincs igazán nagy hatással. Ennek okaként több mindent megállapíthatunk.

A Night Chronicles trilógia első felvonásánál mindenképpen elsőrangú probléma, hogy témája ellenére nem maradt benne semmi misztikus homály. Aki megnézi az előzetest, vagy elolvassa a film ismertetőjét már tisztában is van mindennel. Ezeken túlmenően a produkció nem szolgál meglepetéssel. Legalább is egy veterán mozi néző számára…
Ettől kezdve a hatásos fordulatokról le is mondhatunk.

Egy másik ok pedig abból fakad, hogy egy fő helyszínnel dolgoztak, ahol összezártak X embert, tehát nagy hangsúlyt kellett volna kapniuk a színészeknek. Illetve az alakításoknak.
Nos, hát… nem rossz az ismeretlenebb aktorokból álló „gárda” játéka, de nem is rengeti meg az embert. A feszültséget egyikük sem képes jól érzékeltetni, az események csak történnek velük – azok teremtenek némi vibrálást – sodródnak csupán, a színészek elvégezték a dolgukat, de nem hatásosak.

Globálisan érvényes a mozira, hogy „mezítlábas”, alaptörténete is igen szerény, szinte már szegényes.
Egy öngyilkosság jelzi az Ördög érkeztét és úgy alakul, hogy öt idegen ember száll be egy irodaház liftjébe. Egy nő (Bojana Novakovic), három férfi (Logan Marshall-Green, Geoffrey Arend), melyből az egyikük biztonsági őr az épületben (Bokeem Woodbine) és egy idős hölgy (Jenny O’Hara).
Ők bennrekednek ebben a felvonóban, s ha ez nem lenne pont elég problémás… az egyikük nem más, mint maga a Sátán. Az előzetesekben ez mind benne van, szóval, ahogy azt kell, idétlen módon lelőtték a poént. Ezzel nem is lett volna semmi gond, ha a filmben még elhelyeztek volna valamivel többet, ami majd meghökkenti a nézőket. De ilyesmi nincsen benne…
Az egész alkotás ezen alapvetésen nyugszik, és nem mozdul el semmilyen irányba.
De azt is el kell ismerni, hogy a rendező, John Erick Dowdle egy tisztességes munkát rakott le az asztalra, még akkor is, ha az egy kicsit mérsékelt. Van varázsa a mozinak.

Az öngyilkosság hírére megérkezik a rendőrség és Bowden nyomozó (Chris Messina) olyan helyzetbe kerül, amiben még sosem volt része.
A film során folyamatosan váltakozik az akció a szinte unalmas „langymeleggel”. Amikor már éppen kezdenénk álmatagon lejjebb csúsznia széken, akkor meglódulnak az események.
A kevésbé mozgalmas részek alatt pedig folyamatosan megy a találgatás, vajon melyik bennragadt szerencsétlen lehet az Ördög. Egyre többet tudunk meg az ismeretlenekről, ezáltal mindenkire ráterelődik a gyanú, mindannyian potenciális jelöltek az Ősgonosz szerepére. Nincsen kivétel, még a halottakban sem bízhatnak, mert azért azokból is akad pár…
A Sátán valódi kilétére sem nehéz rájönni, ha azt vesszük, hogy csupán öt lehetséges jelölttel kell számolni. Ám a készítők javára kell írni, hogy nem rágják a szánkba melyikük az, elbizonytalanítanak rendesen. Aki a film vége előtt rájön kibe bújt az Ördög, az vagy hazudik, vagy szerencséje volt.

Egyszerűsége miatt kedvelhető ez a mozi, hiszen nem hatásvadász – nem is igen lenne mire -, oly mértékben puritán, hogy bizonyos esetekben ez már inkább negatívum. Nincsenek benne hatalmas vérfürdők, se látványos számítógépes csodák, csupán egy színtiszta Melyikük a hunyó?-sztori.
A mozi legjobb húzása, mikor teljese sötétségben zajlanak az események, még a néző sem lát semmit. Aztán hipp-hopp, szembesül az eredménnyel, de magát a történéseket nem látta.
Ebben a filmben mindennek oka van, semmi sem véletlen, a karakterek kapcsolódnak egymáshoz csak még nem tudják miért és hogyan. A legvégére pedig csak egy kérdés marad:

Mindenkit elvisz az Ördög?

Ez a produkció ott rontotta el, hogy mindent a nézők orrára kötött, mielőtt megnézhették volna. Tulajdonképpen az ismertető elolvasása, vagy az előzetes megtekintése tartalmazza a mozi 80%-át.
A fennmaradó 20% pedig baromi kevés ám…
Egyszeri megtekintése szórakoztatónak bizonyulhat, akár még üdítőnek is nevezhetem a sok vérben pancsoló ostobaság mellett, de nem hinném, hogy sokan az újranézése miatt epekednének.
De talán Shyamalan csillaga ismét emelkedőben van…

Kaley Cuoco

Conan — Thu, 03 Mar 2011 14:14:27 +0000

Bizonyára mindenki látta már valahol szerepelni Kaley Cuoco-t (cuoco olaszul szakácsot jelent). Leginkább a nagy népszerűségnek örvendő TBBT (The Big Bang Theory)-ből, ahol a sorozat kezdete óta Penny Quenn-t személyesíti meg. Őt szeretném most bemutatni azoknak, akik esetleg mégsem tudnák, hogy kicsoda ő.

Tovább...

A sokak számára ismerős és még annál is többek által kedvelt szőke színésznő 1985. november 30-án született Camarillo városában, ami Kaliforniában található. Szüleivel az átlagos amerikai, kétgyermekes családmodellt képviselik, hiszen van egy Briana nevű húga. Jelenleg a kaliforniai San Fernando völgyben él.

Kiskorában nem csak a színészkedés vonzotta, hanem a tenisz is. 3 éves korában kezdte űzni a sportot és a mai napig is folytatja, igaz amatőr szinten (a Dél-Kalifornia-i tenisz szövetség tagja). Rengeteg gyerekkori „tennivalója” miatt magántanulóként végezte az iskolát és 16 évesen már le is érettségizett.

Mondhatni vérprofi a szakmájában. 6 éves kora óta kezdett el modellkedéssel és színészkedéssel foglalkozni. Rengeteg reklámban fordult meg, majd egymás után kapta az apróbb filmszerepeket.

Első komolyabb szerepét 1992-ben kapta. Donald Sutherland mellett játszhatott a Nincs menekvés című moziban. Televíziós debütálása pedig az Ellen című sorozatban történt meg, ahol a kicsi Ellent játszotta. Megfordult még a Miért éppen Alaszka?, a Don't Forget Your Toothbrush és a My So-Called Life sorozatokban is. 1995-ben játszott Denzel Washington oldalán is a SID 6.7 – A tökéletes gyilkos című filmben. Az igazi áttörést, mely után többen felfigyeltek rá, a Growing Up Brady-ben nyújtott főszerepe hozta 2000-ben. Ezután egymást követték az ajánlatok. Elvállalt egy szerepet a Nőrület című sorozatban és ezzel úgy tűnt, hogy minden nagyon szépen megy az életében. Azonban ez sem tartott örökké, hiszen a sorozatot 2001-ben törölték.

Most jött az az időszak, ami sokakat elkeserített volna, de nem Kaleyt. Egymás után ment a különböző meghallgatásokra, amikről rendszeresen elutasították. Egy napon azonban a Pimaszok (8 Simple Rules ...) válogatása után megcsörrent a telefonja. Ügynöke csak ennyit mondott neki: „You’re Bridget! ”. Aki nem ismerné ezt a sorozatot annak csak ajánlani tudom, hiszen nagyon szórakoztató és sok ismerős arc bukkan fel benne: a Rém rendes család Peggyje, John Ritter (aki sajnos azóta elhunyt), David Spade (Rules Of Engagement). Itt találkozott Amy Davidsonnal (Kerry Hennessey), akivel azóta is legjobb barátnők.

A sorozat három évadot élt meg, de ez idő alatt Kaleynek sikerült megjegyeztetnie arcát a film és Tv szakmával. A sorozattal egy időben sok epizódszerepet kapott az aktuálisan műsoron lévő más, komolyabb nézettségnek örvendő szériákban is, mint a CSI és a True Calling. Szinkronszínészként is bebizonyította tehetségét a 2004-ben rajtoló 6teen címet viselő animációs sorozattal. 2010-ig volt Chrissie Baldwin „angol hangja”.

2005-ben a Pimaszok végeztével egyből beállt a Bűbájos boszorkák csapatába, ezzel is növelve az addig sem „csúnya” összképet. Egy teljes évadon (8.évad) keresztül láthattuk Billie Jenkins szerepében.

Ezután ismét apróbb epizódszerepeket vállalt (A szökés, Warehouse 13, stb...), majd 2007-ben egy újabb nagy változás lépett az életébe. Ekkor válogatták be ugyanis Penny szerepére a Big Bang Theory gárdájába, ahol azóta is tündököl. Ezzel egy időben több egész estés mozi és tv film főszerepét is elvállalta (Cougar Club, Killer Movie, The Penthouse). Jelenleg is négy produkcióban vállalt szerepet, melyekből három már a gyártási stádiumban tart.

Apróbb érdekességek róla:

Britney Spears rajongó
szeret tekézni, lovagolni, kick boxolni és dobolni
imád hip hop-ot táncolni
vegetáriánus
két évig kapcsolatban élt a TBBT másik nagy sztárjával, Johnny Galeckivel (2009-ben szakítottak)
Twitteren is követhetitek életét

Láthatjuk, hogy Kaley igen hosszú karriert futott be eddig. Csak remélni tudom, hogy a jövőben még többet fogjuk látni, hiszen a sitcomokban nyújtott alakításai nekem nagyon tetszettek eddig egytől egyig.

sorozatportal.hu

wouhn — Thu, 03 Mar 2011 08:51:23 +0000

Kedves Felhasználók!

Az oldal ezentúl a http://sorozatportal.hu oldalon is elérhető.

Fringe 3x15 - Subject 13

wouhn — Wed, 02 Mar 2011 21:57:07 +0000

Megmondom őszintén, hogy nem tudom hová tenni ezt a részt. Szinte teljességgel feleslegesnek tartom, ráadásul tovább erősítette azt a vonalat, amely kifejezetten nem tetszik a sorozat mostani alakulásában. Visszarepítettek minket a múltba, hogy megtudjuk hogyan ismerkedett meg egymással Peter és Olivia. Kár, hogy az egészet túl erőltetettnek és feleslegesnek éreztem, nem érte el a kívánt hatást.

Tovább...

Visszarepültünk a múltba, megtudhattuk miként viselkedett a másik világból elrabolt Peter, hogyan látták mindezt a túloldalon. Ráadásul feltűnt az ifjú Olivia, aki különleges képességeivel hamar észrevetette magát, amiket Dr Bishop igyekezett kihasználni. Peti és Oli kapcsolatára ment ki valójában ez a 40 perc. Szinte ránk tukmálták, hogy a két fiatal kapcsolata valami előre elrendezett sorsszerűség, amelynek kibontakozása már a múltban megkezdődött.

Igazság szerint maga a rész nem nyerte el a tetszésem, teljesen feleslegesnek tartom a sztori ezen részének megmutatását, főleg az évad ezen szakaszában. Emlékszem, hogy mennyire szidtam a szezon korai epizódjait, pedig azoknak legalább volt értelmük, haladtuk valamerre. Most ennek az ellenkezőjét látom, mintha a készítők csak húznák az időt, miközben ők sem tudják merre mennek.

Talán az egyetlen pozitívum az ötletesen elkészített főcím, amely a '70-es, '80-as éveket idézi a képi megjelenítésével és midi stílusú zenéjével, amely a mai fül számára hallgathatatlan. Mario forever!

Visszatérve a látottakhoz, megtudhattuk, hogy a másik világban micsoda fájdalmakat éltek át Peter igazi szülei, miközben régebben még Walternatív volt a legnagyobb ellenség. Mostanra már ott tartunk, hogy nincs fekete és fehér az egész sorozatban. Mindkét oldal motivációi érhetők. Ezt sem tartom szerencsésnek, mert eltűnt az ismeretlen varázsa. Nem tudom hová akarnak kilyukadni a készítők, mi a céljuk a fináléban, de szinte biztos vagyok benne, hogy nem fog tetszeni.

A legnagyobb problémám az epizóddal, hogy nem látom az értelmét. Maga a sztori sem hozott lázba, ráadásul az évad ezen szakaszában már másfajta részeket látnék szívesen, mert ezt csak időhúzásnak tudom felfogni, semmi másnak.

Összességében nálam egy nagy kapufa lett ez a mostani, remélhetőleg jövőhéten összekapja magát a sorozat. Sajnos a (számomra) helyes útról már rég letértek az alkotók és nem gondolnám, hogy idén már visszatalálnak rá. Nagy kár.

Tömegpusztító zombik(Zombies of Mass Destruction)

A-fraid — Wed, 02 Mar 2011 18:04:41 +0000

Amennyiben a címből nem derülne ki, akkor elmondom, hogy ez egy horror vígjáték. Tényleg az, nem csak egy újabb nevetségesen gagyi zombis őrültség.
Bár a nevetségesen gagyi nem áll messze a valóságtól…
Túl sokat nem szabad várni ettől a mozitól, inkább paródiaként kell értékelni és akkor nem csalódunk túl nagyot.
De ez a tényen nem változtat, mi szerint ez egy elég harmatos alkotás.

Lássuk azt a pusztítást!

Kevin Hamedani elég gúnyos kritikával illeti e filmjében az amerikaiakat, illetve bizonyos amerikaiak attitűdjét. Górcső alá veszi a túlzó hazaszeretetet, a mértéktelen terrorista fenyegetés szajkózását, a homoszexualitás kérdéskörében is megmerül. Egyszóval széles körben kritizál a maga szélsőséges, zombis, művéres módján.
Mivel az alkotással kapcsolatban nincs mit ragozni, rá is térek a sztorira, mivel azért az még van neki, bár elég toldott-foldott. Ebben is inkább a szatirikus vonalat figyelték, mint sem a szórakoztatást, bár egy két poén – erőltetett volta ellenére – azért ült.

Ahogy egy vak öregember sétálgat egy nyugodt, és tipikus, amerikai kisváros partján, egyszer csak talál egy holttestet, amit partra vetettettek a hullámok.
Ám e hulla abszolút nem szokványos, mivel él, a bálnának nézett (:D) zombi megkóstolja az öregurat és útjára indul a fertőzés.
Ennek ellenére jó darabig eltart, míg feltűnik a népeknek, hogy itt valami nagyon nincs rendben…
A nyugodt kertváros hamarosan a terror vidékévé válik.

Az egyik főszereplő egy iráni származású amerikai lány, Frida, míg a másik vonalon két homoszexuális férfit láthatunk, akik éppen hazatértek, hogy egyikük anyjának bevallják: Mások.
Fridának éppen szerelmet vallanak a kocsiban, amikor barátjába belefojtja a szót egy zombi, a meleg srácnak is „megváltozott” a kedves anyukája és úgy alapvetően az egész város háborús övezetté alakult. A mozi innentől kezdve a szokásos vonalvezetést követi, vagyis azt nézhetjük végig hogyan halnak a népek halomra, illetve hogy maradnak – vagy nem maradnak – életben a főhősök.
Minden, ami értékelhető ebben az alkotásban az ebből a túlzó paródia jellegből ered.
A kedvenc részem – és talán az egyetlen igazán jó szakasza a filmnek -, amikor Fridát, az iráni származású lányt elfogja az egyik gyerekkori barátjának fanatikus apja.
A papa elég szűklátókörű, és még finom voltam, remek paródiája a vaskalapos szemléletnek, melyet Amerikának tulajdonítanak. A férfi Amerika-tesztjén – bár rémesen erőltetett – remekül szórakoztam.
Amikor elővette a szájharmonikát én azt hittem megpusztulok a röhögéstől.
Csak sajnos az igazán jó poénok ezzel ki is merülnek.
Kevés az igazán mókás helyzet, poén sem akad annyi, mint várná az ember, pedig ebből azért még lehetett volna mit kihozni.

Pár szöveg azért elmegy:
„Anyuci megette Apucit!” , továbbá a kedvencem:
„- De anya!
- Anyádat keményebb fából faragták, mint gondolnád.
Csak megharapta egy zombi!”

Lényegében egy közepesnél gyengébb horror vígjáték, melyben még a parodisztikus elemek is eléggé félresikerültek, de az ötlet, hogy Amerikában még ezt is terroristatámadásnak vélték, mi több tömegpusztító fegyvernek, az önmagában elég vicces.
A film mégsem túl jó, meg lehet nézni, de nem hiszem, hogy sokaknak okozna katartikus örömérzetet…

1.000.000

wouhn — Wed, 02 Mar 2011 10:49:33 +0000

A Sorozatportál elérte a bűvös 1.000.000-os összes látogatottsági számot, amely nélkületek, olvasók nélkül nem jöhetett volna létre. Nagyon köszönjük mindenkinek, aki minket olvas.

The Big Bang Theory 4x17 – The Toast Derivation

A-fraid — Tue, 01 Mar 2011 13:49:40 +0000

Ínséges idők után ismét egy frenetikus epizód érkezett, ami több szempontból is ötletes volt. Egyáltalán nem ébresztett olyan érzéseket, hogy töltelék lenne.
Végre egy igazán stílusos résszel rukkoltak ki, ami egy részről tanúbizonyságát adja, hogy a készítők odafigyelnek, mi történik a szereplőikkel.

Ennek fényében…

Jó rég volt rá példa, hogy Sheldon legyen a középpontban. Ahogy régebben szinte mindig őt tolták előtérbe, most inkább a többi szereplő életével foglalkoztak, míg ő kicsit „mellékesebb” lett.
Ezen most változtattak, Sheldonnak rá kellet döbbennie, hogy nem ő, hanem a Leonard társaságuk centruma, piciny társadalmuk alapköve. Ez meglepi és elképeszti.

Erre úgy kell rájönnie, hogy mióta Priya és Leonard együtt járnak, egyre gyakrabban gyűlnek össze kajálni Raj-nál. Társai nem hajlandóak visszatérni a megszokotthoz, de Sheldon nem enged.
Új barátokat gyűjt maga köré, hogy pótolhassa a régieket.
Ezek lesznek, Stuart, Zack és egy régi ismerős Barry Kripke, továbbá egy Start Trek ikon, LeVar Burton. Jól összeválogatták a srácokat – ezek az epizódszereplők jó poénokat hoztak, főleg Kripke, akinek feltűnése felidézett valamit a régi idők hangulatából. Emellé még Sheldon is brillírozott köztük…
A raccsolós poén után már mehetünk is sebészt keresgélni, hogy összefoltozza a rekeszizmunkat. :D
De azért Stuart töröközőben előadott „Walking on Sunshine”-ja sem rossz… :D

Ez alatt még a lányok is összejönnek, hogy elcsábítsák Penny-t szórakozni, had feledje Leonard-öt és új párkapcsolatát. Elő is kerül egy régi emlék… ugye, rémlik még az Északi - sarkról hozott hópehely?

Az egykori Geordi La Forge-ot alakító Burton tulajdonképpen két mondattal járul hozzá a poénhömpölyhöz, de még az is rendben volt.
Egészen kiváló részt láthattunk, amin felhőtlenül lehetett szórakozni és az az érzésem erre szükség is volt (egyrészt az utóbbi hetek gyenge epizódjai után), hiszen a következő részben fordulóponthoz érkezik a sorozat. Ismét…
Leonard választani kényszerül a két lány közül: Penny vagy Priya?

Mad Love 1x03 Előzetes

Conan — Tue, 01 Mar 2011 12:40:45 +0000

Mad Love 1x02 - Friends And Other Obstacles

Conan — Tue, 01 Mar 2011 12:37:31 +0000

Múlt hét hétfőn egy újabb Mad Love epizóddal lehettünk gazdagabbak. Ezt nyugodtan ki merem jelenteni, hiszen az első rész erős és színvonalas kezdésének igen magasra tett mércéjét sikerült átugraniuk, ezzel még magasabbra téve a lécet minden hasonló sorozatnak és önmaguknak is.

Tovább...

Ben és Kate első igazi randiját követhetjük nyomon ebben a 20 percben, ami Bent idézve nagyban meghatározhatja kapcsolatuk további alakulását. Mint minden szépen eltervezett randi, ez sem sikerült zökkenőmentesen, mondhatni Larry és Connie méretű akadályok és egyéb történések gátolták útjukat.

Történt ugyanis, hogy egy kellemes éttermi vacsorából Kate lakásán történő közös főzőcskézés lett, ami önmagában nem is olyan rossz dolog. Úgy tűnt minden a terv szerint alakul, ám ekkor megjelent Larry egy aktáért és hogy hogy nem ott is maradt Knicks meccset nézni, amire fogadott. Connie esti randija időközben nem érkezett meg, így a lány is bővítette a társaságot. Ugyebár egy négy fős első „randi” nem az amiről mindenki álmodik, így hőseink beszorultak a konyhába. Eközben a nappaliban ádáz fogadási roham indult az egymást látszólag nem kedvelő Larry és Connie között. A vázolt szituációból egymás után alakultak ki a jobbnál jobb poénok.

A legnagyobb szerepet, amit egy díszlet betölthet, a konyhaajtó játszotta, hiszen segítségével jutott vörösbor Ben ingére, majd ő maga kórházba. Itt eljön a pillanat, amikor végre elcsattanhat az a bizonyos randi végi csók. De nem fog.

Mindent összevetve nagyon jó részt láthattunk, ami képes önfeledten elszórakoztatni bárkit, aki szereti ezt a műfajt.

Friday Night Lights 5x06 – Swerve

A-fraid — Tue, 01 Mar 2011 12:24:10 +0000

A folytatás – az előzőekhez képest – megrázóbb események előfutára, hiszen több szálunkon is sejthetővé válnak a kisebb-nagyobb katasztrófák.
Az évad feléhez közeledve kezd a régi fényében tündökölni a széria.

Tovább…

Kezdésképpen rögtön jelentkezik Tim Riggins. Na, persze nem láthatjuk, még csak nem is hallhatjuk, de ott van valahol egy cellában, s hívásával bátyja, Billy karakterét emeli ki, hangsúlyozza.
Azt hiszem elmondható, hogy a mostani epizód egyik főszereplője Billy volt, nála figyelhető meg az évad eddigi legszembetűnőbb és legjelentősebb jellemfejlődése.
Ez két esetben igazán szembeötlő. Az egyik, amikor a maga módján segít Cafferty-nek, illetve a meccs előtti beszéde, melyben nyilvánvaló válik:
Kezd igazi edzőként viselkedni, egyre jobban hasonlít Taylorra, lassacskán igazi példakép válhat a nem is oly rég, még felelőtlen férfiból. Volt, ami megeddze…
Tim ugyebár helyette vonult a hűvösre és egyetlen telefonhívás elég volt ahhoz, hogy Billy – és a nézők – ezt ne feledhessék el. Hőn remélem, hogy megragadják ezt a lehetőséget a készítők.

Kipattan a TMU-botrány is, hiszen kiderül (nem meglepő módon) a titok, hogy a neves texasi egyetemnek Vince kell és nem Luke. A két jó barát össze is veszik.

Emellé Vince-nek súlyosabb problémái akadnak. Én az apja felől sejtettem a gondokat, de ez végül nem így lett. Egykori bűnöző múltja ismét utána kapkod, a régebben kölcsönkapott pénzt – édesanyja elvonójára – most vissza kell fizetnie. De koránt sincs elég pénze…
Megfenyegetik – kilátásba helyezve, hogy nem csak ő, de szerettei is rosszul járhatnak. Vince a saját kezébe veszi az ügyet, de végül még is csak segítséget kér. Édesapjától.
Aki „el is rendezi az ügyet”, tehát még az én sejtésem is beigazolódhat.
A kedves papa még nagy bajba kerülhet, vagy abba sodorhatja családját.

Ez alatt Julie iskolai ballépése is kitudódik otthon, ami az egész Taylor-famíliát megviseli. De legfőképpen Eriket. Én abban a hitben voltam, hogy a lányt kivágták az egyetemről, de ennél lényegesen enyhébb a helyzet, ám ez sem kevésbé durva. Szégyenérzete miatt képtelen visszamenni.
Alakul, alakul, alakul…

Mr. Sunshine 1x03 - Heather's Sister

Conan — Tue, 01 Mar 2011 11:51:06 +0000

Elnézést szeretnék kérni azoktól, akik tűkön ülve várták a legújabb Mr. Sunshine epizód leírását, kritikáját. Az igazat megvallva nem nagyon tudtam rászánni magam, hogy megnézzem. Aki látta az előző két részt és osztotta véleményemet, annak az nem meglepő. Tegnap este elérkezett az idő, megnéztem.

Tovább...

Be kell vallanom nem erre számítottam. Egy abszolút sivár, semmitmondó részre számítottam, de nem ezt kaptam. Persze azért van még hova fejlődni, de erre már nyugodtan lehet mondani, hogy szórakoztató volt. Ezúttal három szálon futott a történet. Először Ben és Roman dupla randija, ami Ben és Heather munkatársi közeledését, valamint Roman és Heather szerelmi viszonyát kezdte kibontakoztatni. Ez a rész nagyon hasonlított a Jóbarátok Chandlerének randijaihoz, aki mindig megpróbált valami hibát találni az aktuális választottban és ennek ürügyén szakítani vele. Ben itt már megtalálta a hibát és próbálkozásai, hogy Heather nővére szakítson vele, voltak igazán viccesek.

Majd itt volt Alonso kutyakiállításon való segédlete Crystalnak, aki meglepő módon, ezen epizódban teljesen összeszedett volt. Alonsot elkapta a régen nem érzett "hírnév szele", ahogy sétáltatta Crystal kutyáját a versenyen. Komoly bonyodalmakat nem okozott ezzel, azonban megláthattuk a mindig mindenkivel rendes Alonso kicsit sötétebb oldalát, akit megérint a 15 perc hírnév.

Harmadik szálként Alice próbálkozása, hogy lenyűgözze volt középiskolai barátnőjét/riválisát. Ez a történet nem volt annyira jelentős, azonban pár apróbb vicces jelenetet ki tudtak hozni belőle, ami tényleg kellett az összkép javulásához.

Összességében egy teljesen összeszedett, az előző részekhez képest pörgősebb, viccesebb „Napfényt” kaptunk. Csak így tovább és akkor talán még az is előfordulhat, hogy időben megnézem az aktuális részeket.

Episodes - 1. évad

Tue, 01 Mar 2011 11:27:51 +0000

Az első, 2011-ben indult sorozat már el is érkezett a fináléhoz. Hét részt kaptunk az Episodesból, a folytatás pedig jövőre várható.

Insider jellegű sorozattal van dolgunk, ami azoknak lesz igazán szórakoztató, akik jobban otthon vannak a sorozatok világában. A történet középpontjában egy angol házaspár, Sean és Beverly áll, akik a szigetországban nagy sikernek örvendenek. Az általuk írt sorozat 4. évadában fut és számtalan díjat nyernek vele. Az egyik ilyen ceremónián egy amerikai tévés guru is részt vesz és közli velük, hogy szeretné, ha a szerzőpáros Hollywoodba költözne, mert Amerikában is be szeretné mutatni a sorozatot. Természetesen mesés gazdagság várná őket, ha elvállalják az ajánlatot. Egy ekkora lehetőségre pedig nehéz nemet mondani, úgyhogy Sean és Beverly rövid gondolkodás után igent mond.

Tovább...

Az első napot követően azonban a szerzőpáros kénytelen azzal szembesülni, hogyan teszi tönkre az amerikai álomváros a munkájukat. Kezdve azzal, hogy az eredeti szerepeket és dialógusokat átírják, és a jelmezek kiválasztásánál sem érdekli őket az angolok véleménye. A főszerepet a Jóbarátokból és a Joeyból ismert Matt LeBlanc játssza, aki az Episodesban önmagát, vagyis a színész Matt LeBlancot alakítja. Ez egy fiktív szerep, LeBlanc egy interjúban megerősíti, hogy bár vannak hasonlóságok a sorozatbeli karakterében, a való életben nem olyan ember, mint amilyennek itt megismerjük.

Sean és Beverly közül a férj tűnik rugalmasabbnak és szinte mindenre hajlandó, hogy megfeleljen az amerikaiak igényeinek, míg a feleség foggal-körömmel ragaszkodik a már meglévő alapokhoz. Matt próbál közeledni a britekhez és Seannal elég hamar megtalálják a közös hangot. Beverlyvel már nehezebb dolga van, ám a nő féltékenységének köszönhetően elég közel kerülnek egymáshoz. Ami persze kiderül és Sean el is akar válni tőle. Ám a jövőt illető kérdések megvitatása még várat magára, miután a sorozat elnyerte az amerikai közönség tetszését és megkapta az egész évados berendelést.

Az elején nagyon tetszett az Episodes, de a Beverlyt alakító színésznő miatt sajnos hétről hétre csökkent a lelkesedésem a sorozat iránt. Annyira merev lett a karaktere, hogy a sorozat nálam már kiesett a még nézhető kategóriából. Emellett a poénok is megfogyatkoztak, az utolsó részben van annyi, mint az azt megelőző három epizódban.
Emiatt nem valószínű, hogy maradok a következő évadra.

Zárásként jöjjön néhány emlékezetes dialógus a sorozatból:

1x03:
- How many years did you do the show in the U.K.?
- Four series.
- That's how many episodes?
- 24.
- Right.
That's one season for us.

1x04:
- I think she might be gay.
- What? She's not... Why would you...
What do you even know about gay?
- My dads are gay.
- Jesus.
Both of them?

1x07:
- Right now we're showing it to test audiences.
Who knows? Maybe real people will respond to it.
- There are real people in L.A.?
- No. No, no, no.
We bus them in.

Értékelés: 6/10

83. Oscar-gála 2011

Conan — Mon, 28 Feb 2011 01:39:12 +0000

Már csak pillanatok vannak hátra a világ legrangosabb filmművészeti díjátadó kezdetéig. A két műsorvezető meglepően mókás kisfilmjével, bemutatójával ezennel meg is kezdődött a 83. Oscar díjátadó gála! Megemlíteném, hogy James Franco (mint azt lentebb írtam, ő az egyik házigazda) jelölve van a legjobb színész kategóriában a 127 Óra című filmben nyújtott alakításáért. Részletesebb információk és az eredmények a Tovább mögött.

Tovább...

Az első két díjat Tom Hanks adja át! Elsőként a Látványterv kategóriában, majd a legjobb fényképezésért.

Legjobb látványterv: Alice Csodaországban.

Legjobb fényképezés: Wally Pfister - Inception (Eredet).

Következő díjátadó egy legendás színész, akit többek közt 1957-ben, legjobb férfi főszereplő kategóriában jelöltek Oscar-díjra: Kirk Douglas. A legjobb női mellékszereplő kategória díját adja át.

Legjobb női mellékszereplő: Melissa Leo - The Fighter.

A színpadon Justin Timberlake és Mila Kunis, akik a legjobb rövid animációs film és a legjobb animációs film díját adják át.

Legjobb rövid animációs film: The Lost Thing.

Legjobb animációs film: Toy Story 3.

A Toy Story 3 győzelme nem volt kétséges, hiszen a Golden Globe és a BAFTA díj mellett már csak ez hiányzott nekik.

Legjobb adaptált forgatókönyv: Aaron Sorkin - The Social Network.

Legjobb eredeti forgatókönyv: David Seidler - A Király Beszéde.

A legjobb külföldi film díját Russel Brand adja át.

Legjobb külföldi film: In A Better World (dán).

A következő kategória díját Reese Witherspoon adja át. Ez nem más, mint a legjobb férfi mellékszereplő.

Legjobb férfi mellékszereplő: Christian Bale - The Fighter.

Nicole Kidman és Hugh Jackman a következő díjátadó páros, akik a legjobb filmzenének járó díjat adják át.

Legjobb filmzene: Trent Reznor & Atticus Rose - The Social Network.

Az alábbi két kategória győztesének járó díjat Matthew McConaughey és Scarlett Johansson adják át.

Legjobb hangkeverés: Inception (Eredet).

Legjobb hangvágás: Inception (Eredet).

Következő két kategória a legjobb maszkmester és a legjobb jelmeztervezés, melyek díjait Cate Blanchett adja át.

Legjobb maszkmester: A Farkasember.

Legjobb jelmeztervezés: Alice Csodaországban.

A legjobb betétdal kategória jelöltjeinek előadása után Jake Gyllenhaal adja át a következő két kategória győzteseinek a szobrocskákat.

Legjobb rövid dokumentumfilm: Strangers No More.

Legjobb rövidfilm: God Of Love.

A legjobb dokumentumfilm díját Oprah Winfrey adja át.

Legjobb dokumentumfilm: Inside Job.

Billy Crystal megjelenését a közönség állótapssal díjazta. A legnépszerűbb Oscar házigazda, aki nyolc alkalommal felelt a hangulatért, egy múltidéző túrára vitte el a közönséget. A kis nosztalgia után Robert Downey Jr. és Jude Law adja át a legjobb vizuális effekt és a legjobb vágás díját.

Legjobb vizuális effekt: Inception (Eredet).

Legjobb vágás: The Social Network.

Gwyneth Paltrow zenei előadása után kiosztották a legjobb betétdalnak járó díjat.

Legjobb betétdal: We Belong Together - Toy Story 3.

Már csak a négy legjelentősebb kategória (legjobb rendező, legjobb színész, legjobb színésznő, legjobb film) van hátra az idei Oscar-gálából! De előtte még meghallgathatjuk Celine Dion előadást, miközben az idén elhunyt szakmabéliekre emlékezhetünk.

A kétszeres Oscar-díjas Hilary Swank konferálta fel a tavalyi Oscar-gálán legjobb rendező kategóriában győzedelmeskedő és ezzel Oscar történelmet író Katherine Bigelow-t, aki átadta a legjobb rendezőnek járó díjat.

Legjobb rendező: Tom Hooper - A Király Beszéde.

A legjobb színésznő díját Jeff Bridges adja át, aki tavaly a legjobb színész kategóriában győzedelmeskedett.

Legjobb színésznő: Natalie Portman - The Black Swan.

Sandra Bullock, a legjobb színésznő kategória tavalyi győztese adhatja át a legjobb színésznek járó trófeát.

Legjobb színész: Colin Firth - A Király Beszéde.

Végül elérkeztünk az est fénypontjához. Lassan bejelentik, hogy mely alkotás viheti "haza" idén a legjobb filmnek járó aranyszobrocskát. A díjat Steven Spielberg adhatta át.

Legjobb film: A Király Beszéde. (kritika)

Az idei Oscar-gála sok meglepetést nem okozott, hiszen A Király Beszéde és az Eredet várható sikere megvalósult. Mindkét alkotás négy-négy szobrocskát vihetett haza. Várható volt David Fincher filmjének befutása is egyes kategóriákban és be is váltotta a reményeket, hiszen három díjat zsebelt be. A Toy Story 3, az Alice Csodaországban és Mark Wahlberg The Fighter címú produkciója két-két elismeréssel gazdagodott. Az est negatív meglepetése talán a Black Swan volt. Hiszen a film keltette visszhangok alapján jóval több díjat reméltek az alkotástól. Mindenesetre egy nagyon jó hangulatú és rendkívül szórakoztató showt láthattunk, amiért bőven megérte reggel 6-ig ébren maradni.

Oscar 2011 jelöltek

Conan — Mon, 28 Feb 2011 00:43:15 +0000

Kicsit megkésve, de feltettük a jelöltek listáját, melyet a tovább mögött olvashattok. Lassan megkezdődik az őrület a tengerentúlon. Jelenleg a "vörös szőnyegen" vonulnak be a sztárok a gála színhelyére (Kodak Theatre, Hollywood), interjúra váró riporterek és villódzó vakuk között. Az eseményt az ABC közvetíti Amerikában. Az est házigazdái pedig Anne Hathaway és James Franco.

Figyeljétek folyamatosan az oldalt a legújabb hírekért, információkért és persze a nyertesekért!!!

Tovább...

Film

Black Swan

The Fighter

Inception

The Kids Are All Right

The King’s Speech

127 Hours

The Social Network

Toy Story 3

True Grit

Winter’s Bone

Rendező

Darren Aronofsky – Black Swan

David Fincher – The Social Network

Tom Hooper – The King’s Speech

Joel & Ethan Coen – True Grit

David O. Russell – The Fighter

Színész

Javier Bardem – Biutiful

Jeff Bridges – True Grit

Jesse Eisenberg – The Social Network

Colin Firth – The King’s Speech

James Franco – 127 Hours

Színésznő

Annette Bening – The Kids Are All Right

Nicole Kidman – Rabbit Hole

Jennifer Lawrence – Winter’s Bone

Natalie Portman – Black Swan

Michelle Williams – Blue Valentine

Mellékszereplő

Christian Bale – The Fighter

John Hawkes – Winter’s Bone

Jeremy Renner – The Town

Mark Ruffalo – The Kids Are All Right

Geoffrey Rush – The King’s Speech

Mellékszereplőnő

Amy Adams – The Fighter

Helena Bonham Carter – The King’s Speech

Melissa Leo – The Fighter

Hailee Steinfeld – True Grit

Jacki Weaver – Animal Kingdom

Eredeti forgatókönyv

Mike Leigh – Another Year

Scott Silver & Paul Tamasy & Eric Johnson – The Fighter

Christopher Nolan – Inception

Lisa Cholodenko & Stuart Blumberg – The Kids Are All Right

David Seidler – The King’s Speech

Adaptált forgatókönyv

Danny Boyle & Simon Beaufoy – 127 Hours

Aaron Sorkin – The Social Network

Michael Arndt – Toy Story 3

Joel Coen & Ethan Coen – True Grit

Debra Granik & Anne Rosellini – Winter’s Bone

Animációs film

How to Train Your Dragon

The Illusionist

Toy Story 3

Idegen nyelvű film

Biutiful (Mexico)

Dogtooth (Greece)

In a Better World (Denmark)

Incendies (Canada)

Outside the Law (Algeria)

Fényképezés

Matthew Libatique – Black Swan

Wally Pfister – Inception

Danny Cohen – The King’s Speech

Jeff Cronenweth – The Social Network

Roger Deakins – True Grit

Dokumentumfilm

Exit Through the Gift Shop

Gasland

Inside Job

Restrepo

Waste Land

Rövid dokumentumfilm

Killing in the Name

Poster Girl

Strangers No More

Sun Come Up

The Warriors of Qiugang

Rövid animációs film

Day & Night

The Gruffalo

Let’s Pollute

The Lost Thing

Madagascar, a Journey Diary

Rövidfilm

The Confession

The Crush

God of Love

Na Wewe

Wish 143

Speciális Effektek

Alice in Wonderland

Harry Potter and the Deathly Hallows: Part 1

Hereafter

Inception

Iron Man 2

Látványterv

Alice in Wonderland

Harry Potter and the Deathly Hallows: Part 1

Inception

The King’s Speech

True Grit

Kosztüm

Alice in Wonderland

I Am Love

The King’s Speech

The Tempest

True Grit

Smink

Barney’s Version

The Way Back

The Wolfman

Vágás

Black Swan

The Fighter

The King’s Speech

127 Hours

The Social Network

Hangkeverés

Inception

The King’s Speech

Salt

The Social Network

True Grit

Hangvágás

Inception

Toy Story 3

Tron Legacy

True Grit

Unstoppable

Filmzene

John Powell – How to Train Your Dragon

Hans Zimmer – Inception

Alexandre Desplat – The King’s Speech

A.R. Rahman – 127 Hours

Trent Reznor & Atticus Ross – The Social Network

Filmdal

“Coming Home” from Country Strong

“I See the Light” from Tangled

“If I Rise” from 127 Hours

“We Belong Together” from Toy Story 3

Supernatural 6x16 előzetes

wouhn — Sun, 27 Feb 2011 21:08:07 +0000

Supernatural 6x15 - The French Mistake

wouhn — Sun, 27 Feb 2011 21:04:15 +0000

Az előző heti promóból egyértelműen kiderült, hogy milyen epizódot is kapunk ma. Legutóbbi bejegyzésemben megemlítettem, hogy hiányoznak a lazább, könnyedebb hangvételű, poénos részek. Most megkaptuk az adagot, nem is akármilyen megvalósításban. Iróniától, főként öniróniától nem mentes szórakozásban lehetett részünk.

Tovább...

Ez tipikusan egy olyan rész, amely a rajongóknak szól, azok tudják felhőtlenül és átszellemülten élvezni, akik szoros kapcsolatban állnak a sorozattal. Arról van szó, hogy a Winchester fivérek átkerültek egy olyan világba, ahol ők valójában színészek és egy bizonyos Odaát nevű tévésorozat főszereplői.

Gyakorlatilag belecsöppentek a mi valóságunkba, ahol saját magukat alakíthatták. Hőseink mindenféle vicces szituációba keveredtek, a készítők nem kíméltek senkit. Meglepő őszinteséggel és öniróniától nem mentes humorral mutatták be nekünk, hogy mennyire különbözik is a valóság a sorozattól.

Tény, hogy a történet kibontakozásához szinte semmit nem tett hozzá ez a rész, mégis az egész évadot figyelembe véve fontos szerepet játszott. Néha szükség van a könnyedebb hangvételre, humorra, ilyen és ehhez hasonló különkiadásokra. Ne felejtsük el, hogy ez a rész tisztán a rajongóknak szólt, akik előtt így tisztelegnek az alkotók.

Jared Padalecki és Jensen Ackles kiválóan hozta a kötelezőt. Ha belegondolunk nem is olyan könnyű saját magunkat alakítani egy másik ember szemüvegén át. A két férfi mégis jól helytállt, ráadásul a poénok többsége el is érte a kívánt hatást.

Az alkotók is kivették részüket a zűrzavarból. Eric Kripke, a Supernatural (korábbi) mindenható atyja shotgun általi halált halt, úgyszintén Robert Singer, aki fontos láncszeme az Odaát gépezetnek. Visszatért Ruby, aki ezúttal Sam (Jared) feleségét alakította.

Említésre méltó még Misha Collins, aki remekül formált meg egy tőle szokatlan karaktert, aki homlokegyenest ellenkezője Castiel-nek. Nagyon tetszettek azok a jelenetek, amelyekben feltűnt.

Összességében egy laza és poénos részt kaptunk, amelyet felfoghatunk egyfajta adakozásnak a rajongók irányába. Igazi fan-ként nagyon élveztem az egészet.

"Csak egy kis csapat segíthet megakadályozni, hogy a Gonosz kiszabaduljon Veszprém megyéből...." :D

A-fraid — Sat, 26 Feb 2011 15:06:36 +0000

Az első magyar zombikomédia! : D