wouhn's blog

Breakout Kings 1x01 – Pilot

wouhn — Fri, 11 Mar 2011 07:33:09 +0000

Az amerikai A&E csatorna új üdvöskéje a napokban debütált Breakout Kings, amely valamiképp igyekszik meglovagolni a Prison Break máig töretlen népszerűségét. Magára a sorozatra érdemes is odafigyelni, mert az egész jó elgondolás mellett kiváló karakterek színesítik a történetet, megalapozva a széria könnyedebb, lazább hangulatát. Lényegében minden adott, hogy egy jó erős közepes sorozat szülessen.

Tovább...

A közepeset nem bántásnak szántam, csak reálisan nézve a dolgokat, elmondható, hogy az ilyen szériák nem szoktak Amerika kedvencei lenni még akkor sem, ha ez nem csak rajtuk múlik.

Az történet szerint egy Charlie Duchamp nevű marsall új csapatot kovácsol össze sittesekből, akik arra specializálódnak, hogy szökött fegyenceket kapjanak el. Úgy gondolják, hogy egy bűnöző fejébe csak egy másik bűnöző képes belelátni. Ezért alapos megfontolás után Duchamp 3+1 elítéltet toboroz, akik kapva kapnak az alkalmon és egy csapásra életük első nyomozásában vesznek részt.

Ami leginkább feltűnt, hogy a karakterek mindegyike nagyon jól kitalált figura, akiket a színészek hihetetlenül jól keltenek életre. Nekem leginkább Lloyd megformálása tetszett, amit Jimmi Simpson kiválóan oldott meg. Egy doktort játszik, aki nagyon intelligens, de épp átlépett azon a keskeny határvonalon, ami elválasztja a zsenit az őrülttől. Közben az anyjával beszélget telefonon, akinek még akkor sem tud megfelelni, ha ő a nap hőse.

Fontos láncszeme még a gépezetnek Ray Zancanelli, akit mindvégig zsarunak gondolunk (nyilván az volt), de jelenleg ő is ugyanolyan elítélt, mint a többiek. Talán ő csak házi őrizetben raboskodik, de a lényeg ugyanaz. Ő az illetékes kemény csávó, aki nem sokat gondolkodik, inkább a tettek mezejére lép, minden utasítással szembeszáll, minden szökevényt személyes ügyként kezel.

A karaktereken túl leginkább a hangulat ragadhatja meg az embert. Nekem néhol „Leverage-érzésem” támadt, ami számomra elég pozitív. A szereplők sokszínűségéből adódóan elég sok ütős poén csattan, ráadásul a mulatságos szituációk sem maradhatnak el. A készítők jó atmoszférát kölcsönöztek a sorozatnak.

Az, hogy milyen lesz a folytatás, még nem tudni. Valószínűleg sima nyomozós széria marad, minden héten egy új szökött fegyenccel. Ezzel nincs is baj, ameddig a színvonalat képesek megtartani.

Gondolom akik jártasabbak sorozatos témákban már megtudták, hogy az alkotók közbenjárása okán fel fog tűnni a Prison Break-ből ismert T-Bag (Robert Knepper). Egyelőre ő még várat magára, ebben a részben nem láthattuk.

Összességében egy erős kezdés egy nem annyira agyon hype-olt sorozattól, amely akár még kellemes meglepetést is okozhat hosszútávon. Várjuk az újabb poénokat, várjuk Robert Knepper-t.

Stargate Universe 2x11 - Deliverance

wouhn — Wed, 09 Mar 2011 20:16:47 +0000

Hosszú szünet után tért vissza a Stargate Universe, hogy elhozza nekünk az évad és egyben a sorozat utolsó 10 részét. A rajongók új napon köszönthetik kedvencüket, hiszen a SyFy hétfőre pakolta a sorozatot. A tizedik rész nagyon jóra sikeredett, ráadásul olyan cliffhangerrel zárult, amiért érdemes volt várni hónapokat. A folytatás olyan lett, mint a zárás. Nem okozott csalódást.

Tovább...

Akik olvassák a sorozatportal.hu-t tudhatják, hogy egyik nagy kedvencem a Stargate Universe, mindvégig szurkoltam, hogy javuljon a nézettsége és kapja meg a harmadik évados berendelést. Amint tudjuk ez nem következett be, így elég felemás évadzárót láthatunk majd az idén. Nem lesz normális befejezése a történetnek, amiért nagyon kár. Persze világos, hogy a készítők csak magukat okolhatják, mert a korai részek nagyon trehányul lettek összedobálva.

Rátérve a látottakra, ami leginkább feltűnt nekem az a rendkívül átgondolt és nagyszerűen megkomponált történet. Látszik, hogy az írók sok időt eltöltöttek azzal, hogy olyan sztorit tárjanak elénk, amibe nem nagyon lehet belekötni. Minden mindennel összefüggött, a mondanivaló logikus volt, ahogyan a reakciók is.

A másik nagy erény a kiváló hangulat, amely ma sem hiányozhatott. Az előző részben pattanásig feszítették a húrt, megkaptuk az epikus űrcsatát, amelyre oly sokan vártak. A legszebb az egészben, hogy a folytatásban nem egy tollvonással intézték el az egészet a készítők, amelyre sajnos láttunk már példákat, hanem szépen végigvitték a történetet. Meg merem kockáztatni, hogy még ezt a remekül felépített hangulatot is túlszárnyalták.

A nagy dráma elmaradt, nem kellett főszereplőtől búcsúznunk, nem veszett oda senki, happy enddel zárult a móka. Még Chloe is visszatért közénk meggyógyult formájában. Kérdés, hogy ezzel a vonallal terveznek-e valamit. A többi fronton nem sokat változott a helyzet, Dr. Rush megcsillantott valamit emberi oldalából. Ettől függetlenül szerintem látunk még tőle meredek húzásokat.

Kíváncsian várom mit tartogat a jövő, milyen fél-évadot kapunk, milyen vonalon megy tovább a történet. Úgy tűnik mindenképp fordulóponthoz érkezett volna a sorozat, ahol egy-két szálat lezárnak, hogy újat nyithassanak. Azt hiszem a következő részben sokat megtudunk a választott útról.

Összességében egy hangulatos, lendületes és logikusan felépített folytatást kaptunk. Külön öröm, hogy a sztorit szépen levezették nekünk, nem vágták el egy tollvonással. Soha rosszabbat.

Camelot 1x01 - Pilot

wouhn — Mon, 07 Mar 2011 19:07:58 +0000

Nem gondolnám, hogy a sorozatok rajongóinak többsége tűkön ülve várta volna a Camelot piloját. Bevallom őszintén, hogy a premierig azt se tudtam, hogy terveztek ilyen sorozatot. Témáját ítélve mindenki jó eséllyel kitalálhatja, hogy miről is van szó. Ez az egyik oka, hogy halogattam a bevezető rész megnézését, pedig nem kellett volna. Kifejezetten élvezhető kezdést láthattunk.

Tovább...

Számtalan alkotás született már Arthur király mitológiájának témakörében. Voltak köztük jó és felejthető feldolgozások. Így 2011-ben a történet már egyáltalán nem nevezhető eredetinek. Mondhatnám, hogy a Camelot szembeszáll minden eddigi nézőponttal és teljesen új megvilágításba helyezi a sztorit, de ez a megállapítás nem állja meg a helyét. Igazság szerint nincs semmi extra, pontosan tudjuk mi következik, hová tartunk, stb.

A sorozat legnagyobb erénye a hangulat, amelyet kiválóan eltaláltak a készítők. Bár lehet, hogy csak középkori fantasy hiányban találtak meg. Ettől függetlenül mindvégig élveztem a pilotot. A képi megvalósítás, a lendület és dinamizmus magával ragadott. Pedig piszok nehéz egy ilyen elcsépelt történetet elkezdeni.

A főcím az egyik legjobban megkomponált jelenetsor volt, amit az utóbbi időben láttam. Sokat dobott a hangulat megalapozásán.

A főszereplők többsége hozzátette a magáét a sikerhez. Itt megjegyzem, hogy az IMDB 8-as értékelése csak jelent valamit. Szóval az egyik főszereplő Joseph Fiennes, aki magát Merlint alakítja. Nem, nem elírásról van szó. A FlashForward és a Szerelmes Shakespeare sztárja fura szerepben tündököl. Ráadásul haját is otthon hagyta, amitől még különösebben fest. Nagyon pofásan hozta a karaktert. Tény, hogy Merlint ebben a történetben nem hosszú szakállú, bölcs és öreg varázslóként kell elképzelni, hanem amolyan harcos druida benyomását kelti, amit Fiennes kiválóan megformált.

Morgan Pendragon alakját Eva Green kapta. A színésznőt több nagyobb volumenű filmben láthattuk, most sorozatozásra adta a fejét. Nem is akármilyen módon. Joseph Fiennes mellett az ő alakítása tetszett a legjobban. A törtető, gátlástalan és végtelenül arrogáns nőszemély megformálását nagyszerűen eltalálta.

A pilotból a pikáns jelenetek sem hiányozhattak, de nem gondolnám, hogy az erotikára építenék a sorozatot. Lehet, hogy a figyelemfelkeltés volt a céljuk, ezt el is érték, de furcsa módon nem zavartak ezek a jelenetek.

Összességében egy átlagon felüli bevezetőt láthattam egy elcsépelt történettel megáldott sorozattól. Ha a folytatást is ilyen szinten hozzák, elég jó széria lehet belőle.

Supernatural 6x16 - And Then There Were None

wouhn — Sun, 06 Mar 2011 02:16:35 +0000

Az előző heti poénkodás után egy egészen más stílusú rész következett, amely nem okozott csalódást. Komolyabb mondanivalójával és sötétebb hangulatával az évad legjobb epizódjait idézte. Apró megtorpanást csak a történet produkált, amely nem lett túl egyedi. Ellenben a közkedvelt vendégszereplők feltűnése enyhített a problémán.

Tovább...

Kezdjük talán a sztorival, amely valahonnan ismerős lehet. Sokszor sokan vontak már párhuzamot a Supernatural és az X-akták között, nem alaptalanul. Bár eddig inkább tisztelgést éreztem a nagy öreg iránt, most inkább lenyúltak egy történetet, amit az egyik korai részben láthattunk.

Ettől függetlenül a mondanivaló jóra sikerült, a fő irányvonalat követtük, kiderült néhány infó az eddig hanyagolt „mindenki anyjáról”. Már az elejétől pörögtek az események, nem beszélve a közkedvelt vendégszereplők feltűnéséről és későbbi sorsukról.

Szóval ez a Purgatóriumból szökött némber igencsak meg akarja reformálni a világot, még több szörnyet teremtve, akik átveszik az uralmat. A különböző teremtmények hirtelen előbukkanása és egy irányba történő vándorlásuk felkeltette a vadászok figyelmét, akik igyekeztek megtalálni a válaszokat.

Sam, Dean, Bobby és Rufus egyből az események sűrűjébe vetették magukat. A nyomozgatás eredményeképp belebotlottak Samuel-be és Gwen-be, akik szintén a különös események után kutattak. Eddig a pontig kifejezetten pörgős részt láthattuk, de valahogy megtorpant minden, amikor az X-aktás rész következett.

Egy fülbemászó bogár vette át hőseink teste felett az irányítást, módszeresen likvidálva egymást. Annyit talán elárulhatok, hogy nem kevés meghatározó szereplőt veszítettünk, akik valószínűleg többet se térnek vissza. Persze ezzel sincs baj, hiszen ha valami nem eredeti, legalább hatásos legyen.

Azt hiszem még több hasonló hangulatú epizódra lenne szükség a szezon hátralévő részében.

Összességében tetszetős, nem túl eredeti de mindenképpen hatásos és hangulatos részt láthattunk, ahol meghatározó karakterek estek ki a képből talán örökre.

sorozatportal.hu

wouhn — Thu, 03 Mar 2011 08:51:23 +0000

Kedves Felhasználók!

Az oldal ezentúl a http://sorozatportal.hu oldalon is elérhető.

Fringe 3x15 - Subject 13

wouhn — Wed, 02 Mar 2011 21:57:07 +0000

Megmondom őszintén, hogy nem tudom hová tenni ezt a részt. Szinte teljességgel feleslegesnek tartom, ráadásul tovább erősítette azt a vonalat, amely kifejezetten nem tetszik a sorozat mostani alakulásában. Visszarepítettek minket a múltba, hogy megtudjuk hogyan ismerkedett meg egymással Peter és Olivia. Kár, hogy az egészet túl erőltetettnek és feleslegesnek éreztem, nem érte el a kívánt hatást.

Tovább...

Visszarepültünk a múltba, megtudhattuk miként viselkedett a másik világból elrabolt Peter, hogyan látták mindezt a túloldalon. Ráadásul feltűnt az ifjú Olivia, aki különleges képességeivel hamar észrevetette magát, amiket Dr Bishop igyekezett kihasználni. Peti és Oli kapcsolatára ment ki valójában ez a 40 perc. Szinte ránk tukmálták, hogy a két fiatal kapcsolata valami előre elrendezett sorsszerűség, amelynek kibontakozása már a múltban megkezdődött.

Igazság szerint maga a rész nem nyerte el a tetszésem, teljesen feleslegesnek tartom a sztori ezen részének megmutatását, főleg az évad ezen szakaszában. Emlékszem, hogy mennyire szidtam a szezon korai epizódjait, pedig azoknak legalább volt értelmük, haladtuk valamerre. Most ennek az ellenkezőjét látom, mintha a készítők csak húznák az időt, miközben ők sem tudják merre mennek.

Talán az egyetlen pozitívum az ötletesen elkészített főcím, amely a '70-es, '80-as éveket idézi a képi megjelenítésével és midi stílusú zenéjével, amely a mai fül számára hallgathatatlan. Mario forever!

Visszatérve a látottakhoz, megtudhattuk, hogy a másik világban micsoda fájdalmakat éltek át Peter igazi szülei, miközben régebben még Walternatív volt a legnagyobb ellenség. Mostanra már ott tartunk, hogy nincs fekete és fehér az egész sorozatban. Mindkét oldal motivációi érhetők. Ezt sem tartom szerencsésnek, mert eltűnt az ismeretlen varázsa. Nem tudom hová akarnak kilyukadni a készítők, mi a céljuk a fináléban, de szinte biztos vagyok benne, hogy nem fog tetszeni.

A legnagyobb problémám az epizóddal, hogy nem látom az értelmét. Maga a sztori sem hozott lázba, ráadásul az évad ezen szakaszában már másfajta részeket látnék szívesen, mert ezt csak időhúzásnak tudom felfogni, semmi másnak.

Összességében nálam egy nagy kapufa lett ez a mostani, remélhetőleg jövőhéten összekapja magát a sorozat. Sajnos a (számomra) helyes útról már rég letértek az alkotók és nem gondolnám, hogy idén már visszatalálnak rá. Nagy kár.

1.000.000

wouhn — Wed, 02 Mar 2011 10:49:33 +0000

A Sorozatportál elérte a bűvös 1.000.000-os összes látogatottsági számot, amely nélkületek, olvasók nélkül nem jöhetett volna létre. Nagyon köszönjük mindenkinek, aki minket olvas.

Supernatural 6x16 előzetes

wouhn — Sun, 27 Feb 2011 21:08:07 +0000

Supernatural 6x15 - The French Mistake

wouhn — Sun, 27 Feb 2011 21:04:15 +0000

Az előző heti promóból egyértelműen kiderült, hogy milyen epizódot is kapunk ma. Legutóbbi bejegyzésemben megemlítettem, hogy hiányoznak a lazább, könnyedebb hangvételű, poénos részek. Most megkaptuk az adagot, nem is akármilyen megvalósításban. Iróniától, főként öniróniától nem mentes szórakozásban lehetett részünk.

Tovább...

Ez tipikusan egy olyan rész, amely a rajongóknak szól, azok tudják felhőtlenül és átszellemülten élvezni, akik szoros kapcsolatban állnak a sorozattal. Arról van szó, hogy a Winchester fivérek átkerültek egy olyan világba, ahol ők valójában színészek és egy bizonyos Odaát nevű tévésorozat főszereplői.

Gyakorlatilag belecsöppentek a mi valóságunkba, ahol saját magukat alakíthatták. Hőseink mindenféle vicces szituációba keveredtek, a készítők nem kíméltek senkit. Meglepő őszinteséggel és öniróniától nem mentes humorral mutatták be nekünk, hogy mennyire különbözik is a valóság a sorozattól.

Tény, hogy a történet kibontakozásához szinte semmit nem tett hozzá ez a rész, mégis az egész évadot figyelembe véve fontos szerepet játszott. Néha szükség van a könnyedebb hangvételre, humorra, ilyen és ehhez hasonló különkiadásokra. Ne felejtsük el, hogy ez a rész tisztán a rajongóknak szólt, akik előtt így tisztelegnek az alkotók.

Jared Padalecki és Jensen Ackles kiválóan hozta a kötelezőt. Ha belegondolunk nem is olyan könnyű saját magunkat alakítani egy másik ember szemüvegén át. A két férfi mégis jól helytállt, ráadásul a poénok többsége el is érte a kívánt hatást.

Az alkotók is kivették részüket a zűrzavarból. Eric Kripke, a Supernatural (korábbi) mindenható atyja shotgun általi halált halt, úgyszintén Robert Singer, aki fontos láncszeme az Odaát gépezetnek. Visszatért Ruby, aki ezúttal Sam (Jared) feleségét alakította.

Említésre méltó még Misha Collins, aki remekül formált meg egy tőle szokatlan karaktert, aki homlokegyenest ellenkezője Castiel-nek. Nagyon tetszettek azok a jelenetek, amelyekben feltűnt.

Összességében egy laza és poénos részt kaptunk, amelyet felfoghatunk egyfajta adakozásnak a rajongók irányába. Igazi fan-ként nagyon élveztem az egészet.

Fringe 3x14 - 6B

wouhn — Sat, 19 Feb 2011 21:48:58 +0000

A bemutató alapján egészen érdekes résznek ígérkezett a 6B címet viselő alkotás. Túl nagy problémáim nem is akadtak a résszel, eltekintve attól, hogy még mindig nem az igazi. Az előzőhöz képest sokkal jobb, volt egyfajta különös hangulata, amely segített az élvezeti érték javításában. Csak sajnos aki követi a sorozatot tudja jól, hogy mi vár még ránk, abban egész biztos nem lesz semmi köszönet.

Tovább...

Kezdeném a negatív dolgokkal, vagy inkább azokkal, amelyek zavarnak. Elgondolkodtam, hogy az egész sorozat mozgatórugója és alapötlete mekkora méretes baromság. Párhuzamos világ, amely rendkívül hasonlít a miénkre, csak néhány dologban tér el. Ennek az esélye szerintem igen kicsi. A két világ közötti eltérések egyre csak nőnek, pedig a múlnak nagyjából egyeznie kellene ahhoz, hogy ide jussunk. Lényegében az, hogy a két világ ilyen formán egyezzen, nagyjából lehetetlen. Emiatt sajnos túlságosan hiteltelenné válik maga a történet. Bár ez mind nem akkora probléma, bőven el lehet fogadni, hogy ennek a sorozatnak ezek a játékszabályai és értelmetlen ezen agyalni.

A másik negatívum nem konkrétan ehhez az epizódhoz kapcsolódik, inkább előre látom, hogy miként lehet folytatni a történetet, ismét milyen irányba fogunk menni és az mennyire nem fog tetszeni. Ha tetszik ha nem, az alkotók tovább fogják erőltetni a brazil szappanopera vonalat, mert ezt kívánja meg a történet is a kialakult helyzet.

Rátérve a mostani epizódra, minden egy idős hölgy körül forgott, aki nemrégiben vesztette el férjét. A nő látni vélte élete szerelme kísértetét saját lakásán, amely különös események egész sorát indította el.

Az áltudományos részleg munkatársainkat akkor kellett a helyszínre sietniük, mikor fura halálesetek vették kezdetét. Dr. Bishop igen hamar rájött, hogy nem paranormális tevékenységgel állnak szemben, hanem a két világ közötti határvonal meggyengül és félő, hogy bekövetkezik az, amely a másik univerzum haldoklásához vezetett. Az örvény.

A további kutakodások kiderítették, hogy miért is következett be ez az állapot épp azon a helyen. A megfejtés egészen érdekes képet festett, ráadásul szépen belesimult a történetbe, tovább erősítve a hangulatot. Ezt kifejezetten ötletesnek találtam.

Olivia és Peter kapcsolata elkezdett kibontakozni és úgy tűnik egyenesbe jön minden. Legalábbis ez a mostani állapot, de a körülmények ismeretében egész biztos nem marad így minden.

Összességében egy közepesnél picit jobb epizódot született, némi drámával, emberi tragédiával és egy szépen felvezetett történettel. Az apróbb butaságok ellenére jól szórakoztam.

Supernatural 6x15 előzetes

wouhn — Sat, 19 Feb 2011 21:03:25 +0000

Supernatural 6x14 - Mannequin 3: The Reckoning

wouhn — Sat, 19 Feb 2011 20:57:35 +0000

Az előző heti gyengélkedést követően a sorozat kicsit más vizekre evezett. A legutóbbi záró képsorok éppen elegendő kedved csináltak a folytatáshoz, amely mégsem kápráztatott el bennünket. Az előzetes alapján azt gondoltam, hogy egy poénosabb rész következik, ez sem jött be. Inkább a korai évadok hangulatát idéző epizódot kaptunk, ahol az aktuális ügy történetével akartak minket elcsábítani, némi drámával egybekötve.

Tovább...

Csak kár, hogy az egésznek nem sok mondanivalója akadt, túl sokat nem haladt előre a főszál, ráadásul maga a sztori sem ragadott magával annyira.

A kezdés jól sikerült, Sammy eszméletlenül feküdt a padlón, színészeink kihozták magukból a maximumot. Kár, hogy csak ijesztgetésnek szánták ezt a jelenetet, valójában nem ezen a vonalon haladtunk tovább.

Sokkal inkább egy random rész következett, szokásos kisvárosi balhéval, ahol a lakosok kezdtek elhullani különös módokon. Szerencsére kedvenc szellemirtóink észlelték a bajt és a helyszínre siettek. Jött a szokásos nyomozás, lassan összeállt a kép és kirajzolódott a szituáció.

Ha ez nem lenne elég, feltűnt a színen Lisa és Ben. Azt hiszem sejthető miféle diskurzusokba torkolltak ezek a jelenetek. Dean és (korábbi) barátnője továbbra is ugyanazt a nótát fújják, nincs semmi előrelépés. Ez önmagában nem túl biztató, de legalább nincs visszalépés. Egy darabig attól féltem, hogy hősünk visszatér családjához, amely jelentősen visszavetette volna a történetet, ismét egy helyben állnánk. De hagyjuk is ezt, mert nem így lett végül.

Az alkotók mindent megtettek, hogy több ízben tudassák velünk, hogy itt bizony az emberi drámáé a főszerep mindkét vonalon. Próbálták ilyen irányba terelni a történéseket, átadva ezt a különleges hangulatot. Sajnos ez szinte egyáltalán nem sikerült, főleg Dean és Lisa jelenetei nem tudtak lekötni.

A sztoriban rejlő drámaiság pedig csak a végére bontakozott ki, amely ezáltal nem tudott akkorát ütni.

Összességében egy közepes részt kaptunk, ahol az írók húzásai nem mindig jöttek be, de mindenképp szórakoztatóbb lett, mint a legutóbbi.

Fringe 3x13 - Immortality

wouhn — Fri, 18 Feb 2011 21:47:12 +0000

Az az igazság, hogy nehéz bármi jót mondani a Fringe utóbbi teljesítményéről, mert a sorozat elkezdett egy olyan irányvonal felé haladni, amely nem feltétlenül előnyös. Főleg az ismert nézettségi adatok birtokában, nem lenne jó ötlet még több rajongót veszíteni. Pedig ha így folytatódik a széria biztos lesznek elpártolók.

Tovább...

Az új történet több sebből vérzik, egészen mást képvisel, mint amit ettől a sorozattól megszokhattunk. A scienfe fiction-t szépen lassan felváltja a dráma, romantika, ármány és hazugság. Mintha valami mexikói szappanoperát néznénk, úgy kavarognak az események. Komolyan már csak az hiányzik, hogy valaki amnéziás legyen, akkor lenne teljes a dél-amerikai atmoszféra.

Peter és Olivia kapcsolatát naiv módon még dicsértem régebben. Akkor még nem volt ennyire meghatározó ez a sztorivonal, szépen elsiklott a fő mondanivaló mellett, nem volt különösebb gondom vele. De amikor beletolják az ember arcába és a szezon felénél elmegyünk egy teljesen más irányba az már szemet szúr.

Gondolkodtam sokat az epizód közben, hogy ennek vajon mi értelme. Aki nem látta, annak elárulom, hogy a vörös Fringe visszatért, nevezetesen a túloldal eseményeibe kapcsolódhattunk be. Valahogy mindegyik szereplő egyre emberibbé kezdett válni, a készítők elmosták az éles határvonalat a jó és rossz között. Már nem mondhatjuk, hogy ők az egyértelmű rosszak, de a fenyegetés még adott.

Sajnos minél többet látjuk a párhuzamos világot, annál többet veszít a misztikumból és válik teljesen átlagossá és szürkévé. Nem beszélve arról a kettősségről, amely főszereplőinket érinti. Nem elég egy Dunhame ügynökre figyelni, itt van rögtön kettő. Az egyiket évek óta ismerjük, a másik gonosznak látszott, de mégis kezdhetünk szimpatizálni vele.

Saját kérdésemre válaszolva, ennek az epizódnak egyetlen értelme volt, a szánkba rágták, hogy Ál-Olivia terhes, méghozzá Peter-től. Na, kérem ez aztán kellett, mint egy falat kenyér. Szinte nevetséges ez a sztorivonal. Az ilyen és ehhez hasonló húzásokkal a készítők saját maguk alatt vágják a fát, tovább rombolva a sorozat hírnevét és végleg kiölve minden misztikumot, amit az idei évad főszálát mozgatta.

Sajnos azt kell mondjam, hogy hiányzik a régi Fringe. A 3. évad elég nagy bukta eddig, tele elhibázott epizódokkal. Bár tény, hogy voltak kifejezetten izgalmas részek, amik sajnos nem érnek semmit ha ilyen folytatást kapnak.

A mostani rész elég gyenge lett, bugyuta mondanivalóval, felesleges felvezetéssel. Bele se merek gondolni, hogy hová süllyedhetünk még. Tényleg kár érte.

Supernatural 6x14 előzetes

wouhn — Sun, 13 Feb 2011 09:35:38 +0000

Supernatural 6x13 - Unforgiven

wouhn — Sun, 13 Feb 2011 09:31:45 +0000

Úgy tűnik ezen a héten megleptek minket egy elég lapos és felületes résszel, amelyből szinte minden hiányzott, amiért ezt a sorozatot szeretjük. Hiába minden igyekezet, az évad egyik leggyengébb epizódját köszönthetjük, amit csak a záró képsorok tudtak egy picit felrázni. A legnagyobb baj, hogy túl nyilvánvaló volt a készítők szándéka.

Tovább...

Ismét minden Sam körül forgott, de valahogy ezt már nem tudtam felhőtlenül élvezni. Igazából nem tudom mire volt jó ez a rész, talán így próbálták megmutatni az igazi különbséget a régi és az új Sam Winchester között. Csak sajnos a körítés lapos lett, ötlettelen és humortalan. Egyáltalán nem ezt szoktuk meg ettől a sorozattól.

Feltűnt a színen Samuel is, aki csupán a visszaemlékezésekben fordult elő, érdemi munkát nem vállalt a sztori újbóli kialakításában.

Minden egy rejtélyes SMS üzenettel kezdődött, amit a pokolból visszatért Winchester fiú kapott, melyben koordináták szerepeltek. Rövid nyomozgatás után kiderült, hogy valami zabolátlan fenevad öldökli halomra a derék polgárokat. Nincs mit tenni, meg kell állítani. Dean-nek nem tetszett az ötlet, hogy a semmiből jött SMS után menjenek, de nem volt mit tenni, Sam hajthatatlan volt a kérdésben.

Apropó, Dean alig kapott szerepet, teljesen alárendelték a Sam-et belengő misztikumnak. Dean csupán asszisztált a történethez, azt is elég rosszul tette, gyakorlatilag semmi szerepe nem volt.

Szóval kiderült, hogy Sam és Samuel úgy egy éve már jártak a városkában és elég nagy problémahalmazt hagytak maguk után. Bár igaz, hogy kicsináltak valami „emberi pók szörnyet”, amely feje nélkül már nem csócsálta olyan élvezettel a lakosokat.

A gond annyi, hogy a különös halálesetek most tovább folytatódtak, de ezúttal Winchesterékre hárult a probléma megoldása. Alaposan a szánkba rágták a lelkes és a lélektelen Sam közötti különbségeket. Aztán jöttek a nagy testvéri beszélgetések, amiknek mindig valami balhé a vége.

A sztori legalább értelmet nyert a végére, amely nem is mondható olyan rossznak, csupán a körítéssel nem voltam megelégedve. A végső képsorok viszont odavágtak keményen és borítékolták, hogy ez az évad adni fog még szép számmal meglepetéseket.

Összességében egy lapos és felszínes epizóddá alacsonyodott az Unforgiven című, amelyből hiányzott az a plusz, ami miatt oly sokunkat elkápráztat hétről hétre ez a sorozat.

Fringe 3x12 - Concentrate and Ask Again

wouhn — Tue, 08 Feb 2011 17:03:11 +0000

Az előző heti gyengébb részt egy hasonló kaliberű követte, amely kivételesen nem a főszál eseményeit dolgozta fel, de legalább megpróbálta szórakoztatni a kedves nézőt. Hogy ez mennyire sikerült, a tovább mögött kiderül.

Tovább...

Az évek alatt megjegyezhettük, hogy a Fringe-ben semmi sem az, aminek látszik és még a gyengébb részekben is rengeteg ötlet és potenciál lapul, csak valahogy nem tud felszínre törni. Most is valami ilyesmi történt.

Minden azzal kezdődött, hogy egy születésnapos irodavezető kapott egy rongybabát, amely por állagú vegyi anyagot préselt ki magából miután meghúzták a kallantyúját. Az áldozat gyorsan érzékelte, hogy valami baj van, mert pár pillanat alatt minden csontja felszívódott vagy elporladt, vagy ki tudja mi történt.

Lényeg, hogy ilyen paranormális ügyekben Dr. Bishop és csapata tudott csak segíteni. Rövid nyomozgatás után kiderültek a tettes indítékai és világossá vált, hogy lesznek még áldozatok. A fordulat akkor következett, amikor a férfi kihallgathatatlan állapotba (kómába) került. Eddig egy elég random résznek tűnt mindenféle személyes kapcsolattól mentesnek, de minden megváltozott.

Walter-nek az az elképzelése támadt, hogy ha találna egy gondolatolvasót, akkor az segíthetne kiszedni a kómás betegből a szükséges információt. A sok-sok évvel ezelőtti kísérletekből akadt is valaki.

Innentől már inkább a gondolatolvasó fickó körül forgott minden, az ő kálváriáját, mindennapi küzdelmét mesélték el nekünk, kiegészítve Peter és Olivia problémáival. Bár szerintem az egész mindenség arra ment ki, hogy a szőke ügynöknő megtudja, hogy szíve választottja valójában az Ál-Oliviát szereti.

Magát az egész történetet leegyszerűsítették nekünk. Peter-nek az a sorsa, hogy beüljön abba a bizonyos gépezetbe, amely képes teremteni és pusztítani. Ha hősünk Oliviát választja, akkor béke és boldogság vár mindenkire, ha viszont a nő másik világbeli énjét, akkor mindennek annyi.

Összességében egy elég közepes részt láthattunk, amely semmi másra nem volt jó, csak az utolsó előtti bekezdésben taglaltak felénk történő átadására. Abban sem vagyok biztos, hogy a kialakult helyzet tetszik, bevallom én valami mást vártam volna. A kialakult szerelmi szál kezd kicsit zavaró lenni, főleg az új helyzet fényében.

Supernatural 6x13 előzetes

wouhn — Tue, 08 Feb 2011 16:55:48 +0000

Supernatural 6x12 - Like a Virgin

wouhn — Tue, 08 Feb 2011 16:51:00 +0000

Újult erővel tért vissza közénk az itthon Odaát néven ismert sorozat. A hosszúra nyúlt téli szünetet követően az események új irányt vettek, készüljön fel mindenki, hogy az évad új főszálat kap, amely semmivel se rosszabb, mint az előző.

További részletek...

Megpróbálták az alkotók felrázni a sorozatot, amely eddig sem szenvedett hiányt meglepetésekben, de a készítők rátettek még egy lapáttal és az eddigi főszálat elvarrták. Aki azt gondolná, hogy cél nélkül marad Sam és Dean, nagyon téved, mert új sztorivonal kelt életre.

Ott hagytuk abba, hogy az ifjabbik Winchester visszakapta lelkét, újra teljes emberré vált, legalábbis egy ideig. Noha Sam teljes valójában visszatért, barátai mégis furcsán néznek rá, a lelketlen alteregóját látják benne. A pokol legmélyebb bugyrából megmenekült fiú azonban semmire sem emlékszik, sem a lent töltött időből, sem a földi megpróbáltatásokból.

Dean és Bobby úgy döntöttek, hogy nem fedik fel előtte az igazságot, nehogy leomoljon a fal, amit a Halál a lelkében felhúzott. Magyarul ismét hazudoznak egymásnak, aminek tudjuk mi szokott a vége lenni. Jó hír, hogy sejthető volt, hogy az igazság napvilágot lát és kiderül minden. Valahogy nem haladhattunk volna tovább a történetben, ha Sam azt se tudja mi van. Castiel kapta a hálátlan feladatot, hogy önhibáján kívül kitálaljon.

Az évad során most először éreztem kicsit soknak Dean figuráját. Túl sok volt az erőltetett poén, de kétségtelen, hogy egy-két megmozdulást jól eltaláltak. Ugyanakkor Sam-et sem éreztem a réginek, túlságosan ránk tukmálták a készítők, hogy ez nem ugyanaz a férfi, akit az előző részekben láthattunk.

Ezen kívül a nagy találkozást is hiányoltam, persze volt egy ölelés, de jöhetett volna valami ütősebb. De legalább kedvenc vendégszereplőink tiszteletüket tették: Bobby, Castiel.

Az aktuális ügy szokásosnak mondható, de mégis sikerült a magasba emelni azzal, hogy új célt adtak a sorozatnak. A purgatórium kulcsfontosságúvá vált, nem mellesleg egy új főgonosz (?) emelkedett ki a bugyrokból, akit egyszerűen anyának (mother) szólítottak a gonosztevők.

Összességében a nagy visszatérés felemásra sikerült, bár élveztem a részt, de megláttam az apróbb hülyeségeket, amelyek hiányában szálkamentes élvezet várt volna ránk. Kétségtelen, hogy a sorozat nagyon jó úton halad, várjuk szeretettel a folytatást.

Fringe 3x11 – Reciprocity

wouhn — Thu, 03 Feb 2011 19:59:40 +0000

Kicsit meglepett ez a rész, nem gondoltam volna, hogy ilyen irányba kívánnak továbbmenni az alkotók. Mondhatnám, hogy picit fintorogtam a változásokon, de hiszem, hogy pontosan tudják mit csinálnak. A tovább mögött részletezem az adott epizódban történteket.

Tovább...

Ismét a Fringe fő irányvonala került terítékre, ahol minden szál valamelyik Bishop úrhoz vezet. Apa és fia mindig ott vannak a bajhoz a legközelebb. Ezúttal Peter került középpontba, akiről tudjuk, hogy Walternativ céltáblájává vált az ősi szerkezet miatt.

Mivel a két világ nagyjából megegyező tartalommal rendelkezik, hőseink kutakodni kezdtek a titkos gépezet darabjai után. Végül megtalálták nagyjából az egészet egyben. Rögtön értesítették is a áltudományos részleg munkatársait. Mikor Peter Bishop is odaért, különös dolog történt. A szerkezet megmoccant és látszólag Peter jelenlétére reagált.

Ez a bevezető fontos, mert innen indult ki minden bonyodalom. Az ál-Olivia jegyzeteiből kiderült, hogy alakváltók szivárogtak be szinte mindenhová, még a Massive Dynamic-ba is. Néhány közülük fontos információk birtokában volt és elkerülhetetlenné vált a likvidálásuk, ha a másik dimenzióból jött ügynöknő lelepleződik. Newton volt az első, ő meg is kapta a maga jussát. De a lista vele nem ért véget. Az ál-Olivia elég ügyesen titkosította ezen személyek neveit, de valaki rájött a talányra és módszeresen elkezdte kivégezni őket.

csapat mindvégig a „tégla” után nyomozott. Eközben a másik szálon is érdekesen alakultak a dolgok, mivel Walter eltökélte, hogy visszanöveszti az agyából kivágott részeket, hogy újra teljes ember legyen. Kissé nevetségesen egyszerű megoldás született, Nina Sharp megtalálta a retro-vírust, ami beindítja a folyamatot. Gondoljuk csak el, hogy szerencsétlen ember évtizedekig ilyen állapotban élet egy elmegyógyintézetben, mialatt a Massive Dynamic-ban volt a megoldás. Bár ez a kérdéskör még nem zárult le, elképzelhető, hogy változások fognak bekövetkezni.

Nem tudom mennyire örülnék annak, ha Dr. Bishop megszűnne annak az embernek lenni, akit eddig megismertünk és megszerettünk. Nem tudom az írók hogy oldják meg, hogy a kecske jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.

Visszatéve a másik sztorira, végül kiderült, hogy Peter gyilkolássza az elvetemült alakváltókat, mindezt saját szakállára műveli. Walter szerint a gép valahogy hatással van fia elméjére és előfordulhat, hogy negatív irányba befolyásolja. Ez volt az a pont, ahol elkezdtem húzni a számat, mert nekem nem tetszene egy Peti pálfordulás, vagy valami ilyesmi.

Being Human US 1x02 - There Goes the Neighborhood: Part II

wouhn — Thu, 03 Feb 2011 19:51:29 +0000

A korrekt első rész után kíváncsian vártam, hogy a folytatás is tudja-e tartani a színvonalat és fenntartani az érdeklődésem a sorozat iránt. Amerikai módira a pilot olyan képsorokkal zárult, amelyek alaposan meghozták az ember kedvét a történet folytatása iránt. Azt hiszem nem lövök le túl nagy poént ha azt mondom, hogy továbbra is van kedvem nézni a SyFy újoncát.

Tovább...

Kifejezetten tetszett a folytatás, talán még jobban is, mint a pilot. Ami leginkább feltűnt, hogy a 3 főszereplő történetét teljesen máshogy mutatják be. Mintha mindhárom sztori saját önálló alkotás lenne. A színek, a hangulat, minden más ezeknél a jeleneteknél. Valójában nem tudtam eldönteni, hogy ez pozitív vagy negatív észrevétel és a sorozat hasznára válik, vagy egyfajta kettősség (hármasság) alakul ki a nézőben és inkább elfordul a produkciótól.

Most úgy gondolom, hogy így szép ez a mese, főleg az epizód végi képsorok győztek meg erről. Mindhárom főszereplőnk különleges és összehasonlíthatatlan. Nézzük csak meg azt az abszurd helyzetet, hogy együtt él egy szellem, egy vérfarkas és egy vámpír. Valljuk meg, ez így nevetségesen hat, aki nem tudja miről van szó, joggal hihetné, hogy valami gagyi vígjátékot akarnak a torkába erőltetni.

Pedig pont a realisztikus ábrázolás hozza elő a kívánt hatást és az epizód alatt senki se mosolyog. Mindhármuknak megvannak a maga démonaik. Olyan problémák ezek, amelyeken csakis saját maguk tudnak segíteni, ezért járják a maguk útjukat, de végül mindig visszatérnek arra a helyre, ahol őszinték lehetnek és embernek érezhetik magukat. A ház, vagyis az albérlet épp olyan fontos motívum, mint maguk a főszereplők.

Úgy érzem az alkotóknak sikerült megragadni azt a nagyon halvány vonalat, amely mentén haladva nem válik nevetségessé vagy önmaga paródiájává a sorozat. Látszik az odafigyelés és a kreatív munka, külön öröm, hogy el is jutott a célközönségig.

Így két rész után már okosabbak lettünk, kicsit összegezném a tapasztaltakat azoknak, akik fontolgatják, hogy belevágnak a szériába, de megerősítésre várnak.

Az angol változathoz képest jóval hangulatosabbnak tartom komolyabb színészi teljesítményekkel. Ráadásul a kiválasztott aktorok nem csak jók, de illik is rájuk a szerep. Mindhárom főszereplő saját külön történetet kap, amelyekben persze vannak átfedések, de mégis látszik, hogy kihez tartozik. Minden szegmensnél egyediek a színek, a zene és a hangulat, mégsem érezzük úgy, hogy külön alkotást néznénk. Jó atmoszférát termet a sorozat, amely ennyi pozitív kritika után is a lazább műfajhoz kapcsolható és könnyedebb szórakozást nyújt. Ha képes további fejlődésre, szép jövő előtt állhat.

Being Human US 1x01 - There Goes the Neighborhood: Part I

wouhn — Wed, 26 Jan 2011 18:04:44 +0000

Egyre népszerűbbek a külföldi sorozatok amerikai feldolgozásai. Bizony, ha már nem tudnak az alkotók újat kitalálni, logikus lépés, hogy olyan anyaghoz nyúlnak, ami más országban már sikerrel vette az akadályokat, remélve, hogy az amerikai nézőknek is tetszeni fog. A Being Human angol felmenőkkel büszkélkedhet. A szigetországban épp a napokban debütált a széria harmadik évada, ezzel párhuzamosan mutatkozott be a pilot az USA-ban.

Tovább a teljes cikkhez...

Volt szerencsém látni annak idején a Being Human angol változatának bevezető részét, mikor a sorozat Magyarországra is megérkezett az AXN jóvoltából. Nem vagyok oda szigetországi rokonaink munkájáért, az angol sorozatoktól valahogy mindig távol álltam. A Being Human eredetije nem volt vészesen rossz, de nem csinált annyi kedvet, hogy folytatni akarjam.

Az amerikai feldolgozással már más a helyzet. Sokat vártam tőle és nem is kellett eddig csalódnom. Valahogy a tengerentúlon jobban tudnak hatni a nézőre, számomra ők sokkal szórakoztatóbbak. Már csak a nevek miatt is érdemes odafigyelni a SyFy új üdvöskéjére, mivel Sam Witwer kapta meg az egyik főszerepet, akit több sorozatból is ismerhetünk. Nekem még a The Force Unleashed játékból maradt emlékezetes, de feltűnt még a Smallville-ben és a Csillagközi Rombolóban.

Aztán ott van még a zseniális Mark Pellegrino (Lost, Supernatural, Dexter), aki szintén kiveszi a részét a széria (esetleges) sikeréből.

A történet nem sokat változott az angol verzióhoz képest, az alapfelállás ugyanaz. Együtt „él” albérletben egy szellem, egy vérfarkas és egy vámpír. A különös trió persze mindenféle furcsa helyzetbe keveredik, amiből nem könnyű kimászni.

Fontos megemlíteni, hogy bár a történet elég mókásan hat így leírva, szó sincs arról, hogy a sorozat valami elvetemült marhaság lenne. Ellenkezőleg. Nagyon is realisztikusan mutatják be a helyzetet, komollyá téve a sztorit. Ha valaki egy abszurd vígjátékra számít, annak csalódnia kell.

Aki fogékony a műfaj iránt, mindenképpen adjon egy esélyt a sorozatnak, még akkor is, ha az eredeti Being Human nem tetszett. Ez a változat sokkal szórakoztatóbbnak ígérkezik. Nem mondom, hogy egy új Lost van születőben, de könnyed délutáni kikapcsolódásnak ideális. Meglátjuk miként alakul a jövő, különösképpen, hogy egy külföldön befutott széria miként tud utat vágni magának az ígéret földjén.

Összességében egy korrektül megkomponált bevezetőt láthattunk, amely nekem jobban tetszett az amerikai változatnál. Hogy kedvet csinált-e a folytatáshoz? Igen.

Fringe 3x10 - The Firefly

wouhn — Sun, 23 Jan 2011 11:28:15 +0000

Hosszú idő után jelentkezett új résszel a Fringe, immáron a pénteki halálnapon. Nagyon kérdéses a sorozat jövője, a gyenge nézettség miatt pakolta át a csatorna péntekre, ahol csak úgy tud életben maradni, ha nem veszít még több nézőt. Ettől függetlenül a széria egyáltalán nem nevezhető rossznak, nekem személy szerint az egyik nagy kedvencem, pontosan azért, mert mindig tud húzni valami váratlant, amivel elkápráztat.

Tovább...

A hosszú szünet nem szeghette kedvét a rajongóknak, örülhettünk, hogy egy zseniális epizódot kaptunk nem akármilyen vendégszereplővel.

Christopher Lloyd neve egy évtizede még nagyon jól csengett, az idősebb színész még ma is tud kiváló alakítást nyújtani. Ugye a férfit leginkább a Vissza a jövőbe filmekből ismerhetjük. Lloyd hozzátette a maga kis részét ahhoz, hogy tovább emelkedjen a folytatás színvonala.

Az események mégis Dr. Bishop és (majdnem) édes fia körül zajlottak. A hónapokkal ezelőtti promóból kiderült, hogy ismét feltűnnek a kopasz megfigyelők, akik mindig képesek megbolygatni az állóvizet.

Most is így történt, az egyikük beindított egy eseménysorozatot, ha úgy vesszük egy tesztet, amely Dr. Bishop döntéseit volt hivatott feltérképezni. A legjobb, hogy mindez csak a végén derült ki, a közbenső jelenetekben végig feszült hangulat uralkodott, miközben fogalmunk sem volt, hogy mi fog következni.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy alig haladt előre a történet, inkább amolyan kedvcsináló volt ez a rész. Okos húzás, mert nem lőttek le túl sokat a fő eseményekből, mégis megízlelhette bárki, aki újonnan csatlakozott a sorozathoz a péntek miatt.

John Noble színészi képességeit nem lehet eleget dicsérni, engem szó szerint lenyűgöz, ahogy hozza Walter Bishop karakterét. Most sem kellett csalódnunk.

Olivia és Peter kapcsolatán is elgondolkodtam kicsit, főleg azon, hogy mennyire nyerő ötlet belevinni egy ilyen romantikus szálat. Aztán arra jöttem rá, hogy egyáltalán nem tolakodóak ezek a jelenetek, nincs bennük semmi erőltetettség, szépen beleilleszkednek a sorozat mondanivalójába.

Összességében egy vérbeli Fringe résszel nyitott a 2011-es évad, végig feszült hangulat uralkodott, jó volt látni Christopher Lloyd-ot, aki tovább emelte a színvonalat.

The Cape 1x04 előzetes

wouhn — Sun, 23 Jan 2011 10:41:29 +0000

The Cape 1x03 - Kozmo

wouhn — Sun, 23 Jan 2011 10:36:44 +0000

A The Cape első két felvonása kellemes meglepetést nyújtott, bátran hihettük, hogy a folytatás is hasonló eredményeket csillogtat majd meg. Nem is kellett csalódni, a készítők jól megkomponálták a Kozmo névre keresztelt epizódjukat. Még mindig elég bevezető szagúak az események, az igazi kibontakozás még várat magára.

Tovább...

A cím sokat mondó. Egyben Max régi neve, abból az időből, amikor még igazi előadóművész volt, másrészt egy új gonosztevő nevezte el így magát, aki frissen szabadult egy oroszországi börtönből és nem mellesleg Max korábbi tanítványa. Ha még hozzávesszük, hogy a köpeny eredetileg az övé volt és azért jött vissza Palm City-be, hogy igényt formáljon rá, máris kapunk egy érdekes történetet.

Azért remélem, hogy nem minden rész fog arról szólni, hogy megjelenik valami pszichopata a városban a Köpeny pedig lezúzza a végére. Ennél azért valami ötletesebbet várok, de igaz, hogy erre a mostani megvalósításra szükség volt, hogy megtudjuk egy-két dolgot a köpenyről és az egész mitológiáról, ami körüllengi.

Orwell is kivette a maga részét a sztori alakulásából, az ő karaktere kicsit foghíjas még, ezért szüksépg volt egy kicsivel részletesebb bemutatásra. Nem tudtunk meg konkrétumokat, de az írók nagyon azt sugallták, hogy bizony a szemrevaló leányzó Chess gyereke.

Ami miatt nekem személy szerint tetszett a rész, az a hangulat. Valahogy mindig van némi plusz ebben a sorozatban, valami megfoghatatlan apróság, ami jobbá teszi annál, mint amire számítunk. Továbbra is tartom azt, hogy hosszú időn keresztül nem lehet fenntartani az érdeklődést, muszáj lesz egy izgalmas és fordulatos történettel előrukkolni, különben az eddig szépen felépített koncepció el fog laposodni. Valahogy nekem a Smallville-re emlékeztet, ahol a korai évadokban túl sok volt a rinyálás és már nem néztem tovább.

Persze ez a jövő zenéje, badarság lenne leírni a sorozatot. Kíváncsian várom mit hoznak ki a folytatásból, mert potenciál van rendesen szinte minden karakterben, csak ki kell használni.

Összességében egy izgalmas, jó részt láthattunk, amely tartalmazta azt a pluszt, ami a nagyérdemű szórakoztatásához kell.

V 2x02 - Serpent's Tooth

wouhn — Thu, 20 Jan 2011 19:50:42 +0000

A csalódást keltő évadnyitányt egy még gyengébb rész követte, amelyben alig haladtak előre a dolgok, ráadásul ügyefogyott dialógusokkal tarkították az amúgy sem túl emeletes sztorit. Kezdenek a készítők nagyon elmenni a hülyeség irányába, nem csak meghagyják az erőtlen stílust, de ráadásul direkt lassítják az előrelépés folyamatát.

Folytatás a tovább mögött...

Lényegében az évad minden eddigi újítása rosszul sikerült eddig. Kezdjük talán azzal, hogy a csúnya gonosz látogatók egy csapásra újból békeszerető megmentőkké váltak az előző rész végén, amellyel az írók annyit értek el, hogy marad minden a régiben. Nincs előrelépés, nincs kiderült igazság, nincs elégedetlenség, csak a folytonos manipuláció, semmi több.

Nem is feltétlenül azzal van bajom, hogy Anna és brigádja az orrunknál fogva vezet minket, embereket, hanem azzal, hogy a készítők elhúzzák előttünk a mézesmadzagot, hogy majd a második évadban soha nem látott jelenetekre számíthatunk és egy másodperc alatt mindent visszacsinálnak. Borzasztóan zavar, hogy egy helyben toporog a történet.

A Ryan kérdés sem hagy nyugodni. Láthattuk annak előjelét, hogy bizony a királynő vissza akarja édesgetni a kaptárba elkóborolt katonáját, ami úgy tűnik sikerül is neki. Ezzel az egyik legjobb karaktert herélik ki az írók. Nem tudom mi szükség van ezekre a pálfordulásokra. Amíg Anna birtokában van a férfi kislánya, addig Ryan mindent megtesz a manipulatív asszonyságnak. Arra bezzeg senki se gondol, hogy valahogy elhozzák a gyereket.

Joshua vissza hozatala sem lett valami épületes. Kár lett volna, ha a férfi meghal a jó ügy érdekében, de a regeneráció után a világon semmire sem emlékszik, az utolsó emlékképei a gigantikus stressz hatására törlődtek és életét áldozná a királynőért. Na, erre mondom én, hogy mi a picsa? Komolyan mondom ez már egy brazil szappanoperában is sok lenne, nem hogy egy ilyen sorozatban.

Az új karakterek közül Anna édesanyja okozott egy-két érdekességet. Vagyis inkább elegendő potenciált látok benne, hogy ne ítéljek elhamarkodottan. Bár sokat nem tett hozzá az asszonyság a rész „értékéhez”, mégis hozott valami színt a nagy nagy szürkeségbe.

Majd elfelejtettem a bevezetőmben említett ostoba dialógusokat. Szóval Anna eltökélte magában, hogy tudományos módszerekkel megtalálja és elpusztítja a lelket, amely miatt emberi érzések kerítik hatalmukba a katonáit. Nézzétek meg ezeket a párbeszédeket, szerintem nagyon röhejesek voltak.

Az imént vázolt problémák mellett maga a rész rendkívül unalmas volt, sok-sok klisével és előre borítékolható jelenetekkel. Ezen a tényen még a nagy FBI leleplezés sem tudott segíteni. Aki látta az epizódot, tudja mire gondolok.

Összességében egy vonatott, ötlettelen és kiszámítható jelenetek követték egymást, ahol alig történt valami említésre méltó. A folytatás ennél biztosan jobb lesz.

The Cape 1x02 - Tarot

wouhn — Tue, 11 Jan 2011 17:53:38 +0000

A sorozat rögtön dupla résszel nyitott, aminek az új rajongók örülhettek leginkább. Engem is kíváncsivá tettek, hogy mennyire képesek fenntartani az érdeklődést, milyen irányba kívánják terelni a szériát. A folytatás nem vallott szégyent, egyre többet tudtunk meg a The Cape segítőiről és még egy új gonosztevőt is kaptunk.

Tovább...

Az előző bejegyzésemben tisztáztam miről is szól a sorozat, most emlékezzünk meg kicsit a többi szereplőről, akik sorozatos körökben elég nevesnek számítanak.

Rögtön itt van Orwell, akit a kirobbanó szépségű Summer Glau alakít. A Terminátor halála óta eléggé eltűnt a színésznő, de ennek most vége, mert állandó karakter lesz itt. A hölgyike baromi gazdag és mindenféle ügyes kütyü rendelkezésére áll, amellyel segíti hősünk munkáját.

Aztán itt van nekünk a fő gonosz, Chess, aki valójában Peter Fleming, egy befolyásos üzletember, akinek szinte egész Palm City a zsebében van. James Frain alakítja őt, aki szintén jobbára sorozatok epizódjaiban tűnik fel, tapasztalatból nincs hiánya. Szinte minden komolyabb szériában megfordult már. Elsőre remek választásnak tűnik, jól hozza a negatív főszereplőt.

Rátérve a második részre, feltűnt a színen Cain, aki egy méregkeverő. A különböző „koktéljai” elég halálosak és nem mellesleg Chess hátsóját védi ezekben a különös időkben. A gonosztevő nem szokott hozzá, hogy bárki is ártani akarjon neki. Pedig pont ez történik, a The Cape meglátogatja, de Cain mérgének áldozata lesz. Szerencse, hogy Orwell a közelben volt, hogy megmentse újdonsült haverját.

Innentől kezdve kicsit visszafogottabb tempót vesz fel a rész és kiéleződik Cain elfogására.

Ugyan a lendület picit alábbhagy, mégis egy élvezhető epizód kerekedik ki a mondanivalóból. A sorozat még csak most kezd belendülni, kíváncsian várom a folytatást.

Összességében egy közel azonos teljesítményű epizódot kaptunk a pilothoz képest, látványos volt és izgalmas.

The Cape 1x01 - Pilot

wouhn — Tue, 11 Jan 2011 17:25:54 +0000

Az NBC kedveli a szuperhősös sorozatokat, ennek ékes bizonyítéka a most debütált The Cape. Ugye tudjuk, hogy a Heroes csúnya véget ért, kellett valami, ami pótolja a hiányt. Hogy mennyire eladható egy ilyen témájú széria azt a szakemberek biztosan jobban tudják, ráadásul az új üdvöskének még van ideje bizonyítani. Az már elsőre látszik, hogy a készítők beleadtak apait-anyait, hogy lenyűgözzék a nagyérdeműt a pilottal. A tovább mögött kiderül mennyire sikerült.

Tovább...

Kétségtelen, hogy elég rétegsorozat lesz a The Cape, egész biztos sokan vannak, akik szinte irtóznak a műfajtól. A fiatalokat célozták meg az alkotók, de mégsem lett tinisorozat, amit rendkívül értékelek.

A sorozat egy rendőrről szól, aki túl sokat tud meg korrupt kollégáiról és könyékig belemártja magát a befolyásos emberek piszkos ügyleteibe. A főszerepet David Lyons kapta meg, akinek neve most még nem cseng mindenkinek ismerősen. Jobbára epizódszerepeket kapott néhány sorozatban, egyszer jelölték díjra, mint az év legjobb új tehetsége. Én mégis úgy érzem jó választás volt, Vince Faraday életre keltését jól megoldotta.

Szóval hősünket azon nyomban el akarják tenni láb alól a rosszfiúk, de elég furfangos módon. Úgy intézik, hogy mindenki azt higgye, hogy a férfi valójában Chess, a város leggonoszabb maszkos terroristája. A rend éber őrei üldözés közben apró cafatokra robbantják, legalábbis ők ezt hiszek.

Ezt követően Vince hivatalosan halott. Új barátai akadnak, akik megtanítják őt a szuperhős mesterségre és megszültek a The Cape. A maszkos igazságosztó, aki felveszi a kesztyűt a korrupt város gonoszaival.

Persze segítői is akadnak szép számmal és nem feledkezhetünk meg az epikus csatákról a hős és nemezise között. Az akciókat néha megszakítja Vince feleségének és kisfiának drámája, akik siratják bemocskolt nevű szerettüket, eközben muszáj továbblépniük.

Szóval a történet nem rossz, a mellékszereplők is nevesebbek, a látványra sem lehet igazán panaszunk. De ne feledkezzünk meg, hogy mindez a pilot elbeszélése volt, nem tudom mennyire tudják az írók fenntartani az érdeklődést akár évadokon keresztül. Nekem az az érzésem támadt, hogy ebből a mondanivalóból bőven elég lenne 10-12 rész, ennyi idő alatt bőven ki lehetne vesézni mindent. Persze én szeretném a legjobban, hogy tévedjek, mert a The Cape meglepően szórakoztató nyitányt produkált.

Amint már említettem, a hangulat nem csapott át a tini szappan irányába, megmaradt kicsit sötétebb hangulatúnak, komoly mondanivalóval, de néhol könnyedebb előadásmóddal. A poénok nem hiányoznak, de nem esnek túlzásba ezen a téren. A speciális effektek megállják a helyüket, de kíváncsi vagyok mit hoznak össze a neves urak és hölgyek ha elkezdenek kifogyni a pénzből.

Összességében egy nagyon korrekt, hangulatos és látványos pilotot láthattunk, amely egy hanyagolt műfajú sorozatot vezetett fel, amelyre érdemes odafigyelni hétfőnkétn.

V 2x01 - Red Rain

wouhn — Fri, 07 Jan 2011 09:34:01 +0000

A tervezettnél kicsivel hosszabb szünet után elindult a V második évada az amerikai ABC csatornán. A rajongók már tűkön ültek, hiszen elég sokat kellett várni a folytatásra. Az első szezon csak néhány epizódot ölelt fel, de ez is elég volt ahhoz, hogy sokak kedvencévé váljanak az űrből érkezett látogatók. Az évadzáró egészen izgalmasra sikeredett, remek táptalajt adva egy kirobbanó folytatáshoz. A tovább mögött kiderül, hogy milyen lett valójában az évadnyitó.

Tovább...

Elég felemás érzéseink lehetnek a nyitással kapcsolatban. Olvastam olyan véleményeket, hogy ez volt a sorozat történetének legjobb része, én mégis azon az állásponton vagyok, hogy láthattunk már jobbat.

Leginkább azt sajnálom, hogy végre forradalmi változások mehettek volna végbe, ehelyett egy szempillantás alatt visszazuhantunk stand by állapotba. A történet szerint több napra vörössé vált az égbolt, ahogyan az előző évad végén láthattunk, emellett Anna nem kívánt kommunikálni a földlakókkal, akik jó szokásukhoz híven tüntetni kezdtek.

Szó szerint forradalmi hangulat lett úrrá az embereken, akik azonnali magyarázatot követeltek. Kialakulhatott volna egy teljesen új szemlélet, a döcögős és túl sok manipulációt rejtő első szezon hibáiból okulva következhetett volna valami más.

Azonban mindez csak ígéret maradt, mert egy varázscsapással Anna elhitette mindenkivel, hogy a vörös égből hulló vörös eső valójában iszonyatosan jó mindenkinek és ez pusztán a békét szolgálja. Szóval a manipuláció zakatol tovább, ráadásul a gyík lady sakkban tartja Ryan-t is, hiszen nála van a férfi gyík lánya.

Chad Dekker lehetett volna a másik ígéret, de ő is besült. Úgy tűnik a neves riporter oldalt váltott és csatlakozott az ellenálláshoz. A birtokában lévő felvételek leadásával sikerült volna meggyőzni a közvéleményt, hogy a látogatók nem azok, aminek mutatják magukat, de végül a képsorok mégsem kerültek adásba.

Azért, hogy valami jót is mondjak, voltak ütős jelenetek, plusz a történetbe is vittek némi színt és újdonságot. A sorozat fő mondanivalója mit sem változott, mégis érezni rajta némi megújulást, leginkább az új sztorivonalnak köszönhetően. A záró képsorokban pedig felűnt Anna édesanyja, aki ugyancsak szolgálhat még meglepetésekkel.

Összességében egy kapufákkal tarkított évadnyitány, amely kissé felemásra sikeredett, de a történet rejt magában érdekességeket, amelyből még kisülhet valami jó.

Fűrész 3D / Hétszer lenyúzott bőr

wouhn — Mon, 27 Dec 2010 13:41:29 +0000

Elérkeztünk a Fűrész (Saw) „sorozat” utolsó felvonásához. A készítők úgy gondolták, hogy ebből a horrorból 7 epizód untig elég volt és hiába hozott elfogadható bevételt a 3D-ben élvezhető folytatás, úgy döntöttek, hogy jövő novemberben nem kapunk újabb történetet. Aki olvasta a hatodik rész kritikáját, tudja, hogy egyáltalán nem vagyok elragadtatva attól, hogy mivé lett ez a kiváló horror. A végső fejezet sem váltotta meg a világot, a vége pedig maga a történelmi mélypont. Kár érte.

Tovább...

Emlékszem mennyire tetszett az első Fűrész film. Egy tökéletesen megalkotott horror, amely képes volt átlépni a műfaj gyengeségeit és újra a mozikba csalogatott sok ezer embert, akik elsöprő többsége elégedetten hagyta el a termeket. A film rögtön folytatásért kiáltott, amire nem is kellett olyan sokat várni. Ezt követően futószalagon jöttek a részek, míg végül elérkeztünk az út végéig.

Sajnos vagy nem sajnos a mai világban a filmkészítés hatalmas profittal bíró üzletág, amelynek lényege, hogy ha már megvannak a jogok és van kereslet a folytatásokra, akkor kötelezően el kell készíteni azokat még akkor is, ha ezzel aláássák azt, amit a kezdetekkor felépítettek.

Bizony, ez történt itt is. Mondhatnám néző szemmel, hogy teljesen felesleges volt elkészíteni a rosszabbnál rosszabb folytatásokat, miközben a készítők jól megtömték a zsebeiket. Gyakorlatilag a rajongókon kívül mindenki jól járt.

Az utolsó fejezet elmenne egy közepesen gyenge horror filmnek, de mivel egy nagy sikerű sorozat befejezéséről van szó, úgy is kell értékelni. A legnagyobb baj, hogy nem kaptunk semmi újat. A csontról teljes mértékben lerágott húst, ahol az írók saját magukat ismétlik. Eltűnt a hangulat, alábbhagyott a lelkesedés és egy szinte értékelhetetlen alkotás született meg.

Ugye a Fűrész mozik legnagyobb erőssége a végjátékra megkomponált fordulat, amely az első két filmben ütött is rendesen. Itt azonban óriási csalódás következett. A végkifejlet a legostobább jelenetsor, amit eddig valaha láttam ebben a szériában. Mindent alárendeltek a meglepetésnek, annak, hogy lenyűgözzék a nézőt azzal, amire egész biztos nem számít. Aki annak idején ámulattal nézte az első részt, most biztosan leszegett fejjel lépett ki a moziból.

Maga a történet nem lett volna rossz, ha nem a 3D élményre ment volna ki minden. Kétségtelen, hogy hagyományos módon is élvezető a film, de mégis a 3D miatt tehetett szert extra nyereségre. Kár, hogy nagyon elkorcsosult az alkotás és átment a közkedvelt ostoba horror kategóriába. A csapdák, a vér és a véget nem érő sikítások vették az át az irányítást, egyértelműen pokolba taszítva mindent, amiért valaha szerettük a korai epizódokat.

Nem az a baj, hogy hét rész alatt nem tudtak nagyon újat mutatni az alkotók, sokkal felháborítóbb, hogy egy az egyben ugyanaz történt, mint az előző és azt megelőző részekben. Szinte tökéletesen azt kaptuk, amit már számtalanszor megtapasztalhattunk és ezt a legnehezebb elviselni. Ne nézzék már ennyire hülyének az embert!

Összességében egy méltánytalan befejezése egy remek első és második részt produkáló klasszikussá vált horrornak. Az ötlettelenség és a hatásvadászat jellemzi a legjobban, hogy mire is számíthatunk itt.

Leverage - A teljes harmadik évad

wouhn — Fri, 24 Dec 2010 12:47:14 +0000

A napokban ért vége a Lépéselőnyben (Leverage) harmadik szezonja a tengerentúlon. A készítők ismét kitettek magukért és egy nagyon szórakoztató és magas színvonalú évadot tálaltak elénk. Nem titok, hogy nekem egyik nagy kedvencem a sorozat, nem is tudok róla elfogulatlanul véleményt alkotni. Lássuk be, hogy a Leverage soha nem lesz igazán nagy produkció, nem fog milliókat megmozgatni, nem lesz tőle hangos a sajtó, de valamit nagyon tud: szórakoztatni.

Tovább...

Tetszik, hogy az évek alatt semmit sem veszített a varázsából. Nem akar több lenni annál, ami. Ez a stílus nagyon jól áll. Nem kell mindig véresen komolyan venni, könnyed szórakozásnak viszont utánozhatatlan. Valahogy mindig képes mosolyt csalni az arcomra, amit nagyon kevés sorozat tud elérni. Főleg folyamatosan.

Az állandóság egyik vezéralakja a széria, mivel gyakorlatilag ugyanazt kapjuk a pilot óta, ami itt is várt ránk. Mégsem unalmasak a részek, nem mondhatjuk, hogy ötlettelenségben szenvednének az írók.

Persze nem a sztori viszi a hátán ezt az alkotást, hanem a karakterek. Már többször dícsértem a színészeket, most sem lesz ez másképp, mert az ő teljesítményük határoz meg mindent. Engem mindig elvarázsolnak a hülyébbnél hülyébb szituációk, a poénok, a mondanivaló.

A harmadik évad picit más lett a többihez képest, kaptunk egy átívelő szálat, amit csak az utolsó részben tudtak kibogozni. Eddig inkább random részek váltották egymást, alig akadt összefüggő cselekmény, aminek megvolt az előnye és a hátránya egyaránt. Én személy szerint örültem neki, hogy valami súlyt adtak a történetnek és volt miért küzdeni.

Ettől függetlenül nem sok rész foglalkozott közvetlenül a főszállal, de akadtak olyan jelenetek, amelyek csak a fináléban nyertek értelmet. Számomra ez is pozitívum.

Szóval, új főellenséggel kerültek szembe hőseink, Damian Moreau személyében, akinek lebuktatása körül zajlott az egész évad. Érdekes, hogy a férfit csak 2 epizódban láthattuk, stílusosan a dupla évadzáróban. Nem is akárki testesítette meg eme galád gazembert, Goran Visnjic kapta a szerepet, akinek bizony nagyon jól állt mindez.

Maga az évad hozta a kötelező színvonalat, nem nagyon éreztem hullámzást, de kétségtelenül az utolsó néhány rész odatette magát, hogy kerekebb legyen minden. Kiemelném a 3x14-es részt, amely tipikus (kötelező) karácsonyi epizód lett. Nagyon jó hangulatot kölcsönzött az ünnepekhez, tényleg le a kalappal a készítők előtt.

Összességében egy szórakoztató és erős évadot hagytunk magunk mögött, amelyből remélem még jó sokat fogunk kapni a következő időszakban is. Szinte minden változatlan, aki eddig kedvelte a sorozatot, most sem fog panaszkodni. Aki pedig nem ismerné, annak bátran merem ajánlani Nate Ford és barátai kalandjait.