Az előző évad formuláján valamicskét változtattak a készítők. Igyekszenek minél többet megmutatni az egyes karakterekről az évad alatt. Ők a legfontosabb láncszemei az AHS gépezetének, nem szabad hagyni, hogy feleslegesnek érezze őket a néző. A mostani rész sem lett egy kiugró jelenség, voltak igen tetszetős jelenetek, a másik részük pedig borzasztóan kiszámítható lett.

Kifejezetten szeretem azt, amikor a Winchester fivéreket olyan környezetbe zsúfolják, amitől ők maguk a lehető legtávolabb állnak. Általában az ilyen részek jó kis könnyed szórakozást szoktak nyújtani, nem is kell őket komolyan venni. Most is valami hasonló jósággal találtuk szembe magunkat, ahol az alapötlet nagyon jó lett, de talán többet is ki lehetett volna hozni ebből az egészből.

A kisebb csoportok bemutatása eltérő helyeken játék tovább folytatódott. Az előzőnél ez most valamivel jobb lett, pedig ha belegondolunk túl sok minden nem történt. Mégis két olyan karakter került elő a kalapból, akik érnek is valamit a széria kedvelői számára. Úgy tűnik, hogy legközelebb már jóval többen tiszteletüket teszik, miközben lassan nyakunkon a félévad vége is.

Egyre élesednek a belső viszályok a cirkuszosok nem hétköznapi életében. A készítők még mindig azt a formulát követik, hogy egy-egy részben csak néhány szereplőt mutatnak meg nekünk testközelből, körülöttük forog minden ebben a 40 percben, így küszöbölve ki azt, hogy az egyes karakterek elvesszenek az aktorok dzsungelében. A végeredmény ezúttal jóval kiszámíthatóbb lett, mint általában.

A sorozatok világában már az hatalmas tettnek számít, amikor egy széria eléri a 100 epizódos számot. Főleg mostanában, amikor az egyre rövidebb évadok kapnak nagyobb szerepet. Ki gondolta volna közel 10 éve, hogy a Supernatural meg fogja élni a 200. epizódot is? Azt hiszem nem túl sokan. És hol van még a vége? Egy tisztelgést láthattunk a mostani részben a sorozat hőskora előtt. Az első 5 évad került terítékre egy egészen egyedi megközelítés által. Sajnos maga a cselekmény, de inkább úgy általában a csomag nem volt nagy eresztés, de az igazi rajongóknak egyáltalán nem ez számít.

Az biztos, hogy az előzőnél lényegesen jobb részt produkáltak most, de még így sem közelíti meg a színvonal azt, amit az évadnyitóban megtapasztaltunk. Nem a legjobb húzás, amikor a már nem is annyira népes szereplőgárdát további kis részekre bontják és csak velük találkozhatunk. Persze az is igaz, hogy a sok emberrel meg egyszerre nem lehet mit kezdeni. Az előző évadban a nagyon kis csoportok bejöttek, de ott a környezet is közrejátszott. De legalább megtudtunk egy nagyon fontos dolgot.

Az egyszer biztos, hogy az elmúlt két hétben az American Horror Story nagyon magasra tette a lécet önmagával szemben. Az Edward Mordrake dupla remekül sikerült. A kérdés az maradt csupán, hogy egyrészt a készítők milyen irányba görgetik tovább a fonalat, másrészt tudnak-e hasonlóan jó és hangulatos folytatást összehozni?