Stardust(Csillagpor)

Sokat váratott magára a zseniális Neil Gaiman fantasy-kalandfilmje. Még anno félig megnéztem (akkor még nem tudtam, hogy Gaiman story) aztán ráhagytam és nem rég ismét nekiültem. Talán elfogult vagyok Neil miatt, bár nem ezt a típust szoktam meg tőle, a Csillagpor egy kedves, néhol morbid, mese felnőtteknek, de akár gyerekek is megnézhetik. Azt meg még nem is említettem, hogy a rendezője az a Matthew Vaughn, aki A tortáért is felel…

Minden adott…

… egy jó kis filmhez. De még mennyire, hogy így van!
Elég csak megnézni a szereplő gárdát! A főszereplőnk, Tristan, (Charlie Cox) akit én még semmiben sem láttam játszani, de a női főszereplő, Yvaine, (Claire Danes) már ismerősebb alak. Ám az igazi ászok, mind mellékszereplők…
Michelle Pfeiffer a gonosz boszorkány, míg Robert De Niro a felettébb fura kalózt Shakespeare kapitányt alakítja. Még a narrátor is hatalmas név Ian McKellen. A haldokló király pedig Peter O’Toole.
Ja, és ki ne hagyjam Sienna Millert, aki a Tortában is játszott, hasonlóan „fontos” szerepet. Bárki láthatja, hogy a színészek tekintetében a film mindenképpen elsőrangú.


Történetünk McKellen narrációjával kezdődik, a múltban. Van egy kis falu Angliában melynek neve nemes egyszerűséggel Fal. E nevet a határán húz
ódó falról kapta, amit egy idős öregúr őriz. Ám van itt egy Átjáró, mely egy különös fantázia világba vezet, Viharfok országába. Egy fiatal fiú átszökik ebbe a világba és ott találkozik egy varázslánccal béklyóba vert lánnyal. Huncutkodnak egyet és a folytatásban egy másik fiú, Tristan életét követhetjük nyomon. Ez a kissé balfék srác fülig szerelmes Victoriába, (Sienna Miller) de a lány nem igazán viszonozza érzelmeit. Sikerül rávenni, hogy piknikeljenek együtt, amikor meglátnak az égen egy hullócsillagot. Tristan megígéri, hogy elhozza Victoriának azt a csillagot. Ezalatt Viharfok királya haldoklik és magához hívatja négy, még életben lévő, fiát. Koronáját arra hagyja, aki visszahozza a láncán függő családi rubint. Ez a rubin verte le az égről a csillagot is.
A királyi család hagyományrendszere meglehetősen furcsa és groteszk, ugyanis a családtagok folyton folyvást egymást ölik a trónért.
Sajátos Gaiman humor…
Tristan nem jut át a falon, mivel az öreg az évek alatt harcművészetet is tanulhatott és csúnyán elveri.
Apja ellátja némi útravalóval. Ez egy hóvirág, egy láncdarab az anyját fogva tartó láncból, és egy levél az édesanyjától, na meg egy utazó gyertya.

Végül eljut a becsapódás helyére, egy kráterbe, ahol egyetlen fiatal lányt talál.
Ő Yvain, nála van a lánc, és kiderül, hogy ő maga az Esthajnal csillag. Belép a hajszába még egy érdekelt fél. Ezek pedig a környéken élő boszorkány nővérek. Egyikük, Pfeiffer, útnak indul, hogy megszerezze maguknak a csillagot, melynek kivágott szívével megfiatalodhatnak. Yvain és Tristan elindulnak, ám amíg Tristan távol van, hősnőnket megmenti egy egyszarvú. Ezalatt a banya varázsol egy fogadót, ahol vendégül látja Yvain-t és az egyik herceget, aki a rubin után kajtat. A Hold útba igazítja Tristant, aki az előbb említett herceggel érkezik.
Szembekerülnek a boszorkánnyal, de sikerül elmenekülniük a maradék gyertya segítségével.

A gyertya működése igen különös és érdekes. Csak rá kell gondolni, hogy hová szeretne menni.Ebből származik a bonyodalom, mivel Yvain és Tristan is a saját otthonára gondolt.
Ezért félúton, a felhőkön ragadtak, de megmentik őket a Villámbegyűjtők melyek sajátos kalózai ennek a fantasztikus mesevilágnak. A kapitányuk pedig a rettegett Shakespeare, aki bizony nem az, akinek látszik. Fogságba esnek, eközben csillagunk kezdi ráébreszteni Tristant, hogy szerelme légvár csupán.
Shakespeare kapitány - hírnevét féltve – eljátssza, hogy megölte a fiút és némi fazonigazítás után, úgy mutatja be a legénységnek, mint az unokaöccsét. Itt bizonyosodik be, hogy De Niro karaktere enyhe tranzfesztita hajlamokkal bír. Tristan és Yvain a Viharbegyűjtők repülő hajóján maradnak, ahol vívni, táncolni tanulnak. És egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
Miután letették őket a hajóról folytatják útjukat és összetalálkoznak a Tristan anyját rabságban tartó boszorkánnyal, aki mókussá változtatja Tristant. Yvain szerelmet vall a fiúnak és viszont.
De Tristan másnap lelép Victoriához.


A hajsza a végéhez ér és Pfeiffer elfogja a csillagot. Tristan megmenti az anyját és a Yvain segítségére sietnek. Csakhogy oda igyekszik az utolsó, élő herceg, Septimus is.
A végső küzdelemre a banyák otthonában kerül sor, ahol a herceg meghal, de egy boszorkányt elintéz. Ám az ő szerepe itt még nem ért véget. Feltámasztják és Tristan-ra uszítják.
Ez egyébként egy remekül elkészített jelenet. Septimus mozgása egyszerre hiteles és mókás.
Természetesen sikerül megakadályozni a gonosz rituálét és arra is fény derül, hogy Tristan anyja az egyetlen élő hercegnő, tehát a fiából Viharfok királya lesz.
Egy kedves meséről van szó, mely alapvetően a szerelemről szól, de meg van fűszerezve Gaiman sajátos humorával és ötleteivel. Egy szórakoztató, kalandos moziról van tehát szó.
A Sorozatportálon fellelhető még egy Gaiman-film, a Coraline és a titkos ajtó.
Azt is nagy biztonsággal merem ajánlani.

8

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről