Nem hiszem, hogy sok olyan ember van, aki még ne hallott volna a Jóbarátokról. Itthon számtalan csatorna leadta és manapság is láthatóak a Tévében.
Talán az egyik legmeghatározóbb „újkori” vígjáték volt, ami nem akármilyen kort élt meg a sorozatok között. Tíz évad nem semmi, az több mint kétszáz epizód, 1994-től 2004-ig. Sikere a szereplőkben volt keresendő, illetve abban, hogy a színészek szinte eggyé váltak a figurájukkal. De ennek köszönhető az is, hogy a nagy siker után skatulyában ragadtak.
Felmerül a kérdés… Hol vannak most? Mit csinálnak?

Hogy repül az idő. Ki gondolta volna még rég, hogy ilyenkor a Supernatural már a 8. évadát fogja taposni. Új showrunnert kapott a sorozat, ami vadiúj tálalást jelent az esetek nagy részében. Rajongóként azt kell mondjam nem volt rossz a szezonkezdet, alig lett vége, de már kell a folytatás. Ha már itt tartunk érdekes megjegyezni, hogy a Supernatural elkerült a pénteki halálnapról, ami nem egy bevett szokás. Meglátjuk, hogy milyen nézettséget tud produkálni szerdán. De nagyon elkalandoztam már itt az elején, inkább nézzük mit kaptunk a 8. évad felvezetőjétől.

Én a magam részéről az egyik legjobban a 66 Park Avenue pilotját vártam. Reménykedtem benne, hogy egy jó hangulatú és gazdag ötlettárú misztikus drámát lapátolnak össze a készítők. Így 40 perc után nem mondom azt, hogy nincs potenciál a sorozatban, de a bevezető rész nem ragadott annyira magával. A misztikum és az ijesztgetés rendben van, de túl sok egyedi ötletet nem tudtam felfedezni benne. Szépen lassan elcsordogált a játékidő.