film

Fifti-fifti (50/50)

5

Ez a film egy kényes műfajban próbált meg boldogulni. A ’dramedy’-k sajátos crossoverek a filmes világban. Két egymással ellentétes, ám mégis rokon műfaj kereszteződésekor jönnek létre.
A vígjátéki elemek és a drámai jellemvonások összepároztatása elég ritkán jár pozitív eredménnyel, mi több általában olyan filmek készülnek, amelyek fejcsóválásra késztetik a nézőket, mert nem értik mit akartak a készítők.
Ez van, ha a két műfaj elemeit rosszul vegyítik össze.

Én nem tudom, hogy ebben a filmben jó-e ez a vegyület, de az biztos, hogy majdnem nyert két Golden Globe-ot.

A hét pszichopata és a Si-cu (Seven Psychopaths)

7

A los angeles-i, Hollywood-ban élő Marty, egy olyan forgatókönyvön dolgozik, amely nem megint a már megszokott tipikus, illetve snassz klisékkel teli amerikai stílust, és elemeit akarja képviseli, hanem megpróbál lövöldözéses, és unalmas eseményektől mentes, békét szimbolizáló művet alkotni. A sztori alapja így az érdekesség végett nem lehet más, csakis kizárólag a hét pszichopata kissé elgondolkodtató története.

Antikrisztus

5

A filmet jegyző dán rendező (Lars von Trier) munkásságát elnézve valami körvonalazódhat az egyszeri nézőben, hogy mégis mire számíthat az Antikrisztus megtekintésével. Gyenge idegzetűeknek nem ajánlott, azoknak meg pláne nem, akik ezüst tálcán szeretik megkapni egy alkotás mondanivalóját. Műfajilag leginkább a drámához lehet hasonlítani, de inkább művészfilmnek mondanám. Az biztos, hogy a főszereplők kitettek magukért, hogy átadják a film rendkívül sötét tónusú mondanivalóját, amely az emberrel, mint elkorcsosult lénnyel foglalkozik (vagy nem). A cím csalóka, az ördög gyermekét még véletlenül se keressük a történetben.

A Holló (The Raven) [2012]

6

Nagyon érdekes alkotás látott napvilágot tavaly. Egy kosztümös thriller, ami a maga felületes módján egybesűrítette Edgar Allen Poe munkásságát.
Arra a kérdésre adta meg a választ, hogy mi történt a valaha élt egyik legnagyobb író utolsó napjaiban. Sajátos elképzelés, amit egész jól dolgoztak ki és egy szórakoztató mozit sikerült összehozni.

Napos oldal (Silver Linings Playbook)

8

Az élet negatívumai, a szerelmi csalódás néha a padlóra küld. Ha mindent elveszítesz, küzdeni kell, és talpra kell állni még akkor is, ha már az elméd sem tiszta.

A Bűn Hálójában (Haywire)

5

Női főszereplő egy akciófilmben? A szögletes Rothrock óta nem volt ilyen, ráadásul még csinos is, verekedni is tud. Színészkedni még nem nagyon, de van benne potenciál. Carano ígéretes, ezt a vak is látja és ha nem reked meg ezen a színvonalon, akkor ennél fényesebb jövő állhat előtte.
Ráadásul a filmet Soderbergh rendezte, aki legutóbb a fura Fertőzéssel jelentkezett. Alkotása átmenet az akciófilmek és az intelligens, intrikus kémfilmek között.

Hadak Útján (War horse)

5

A tavalyi Oscar-gála egyik versenyfilmjével jelentkezem, mely hat jelöléssel büszkélkedhetett, bár egyetlen szobrot sem nyert el. Nagyon fel volt kapva ez a Steven Spielberg rendezés, de a mozikban mégsem teljesített valami szépen.
A direktorguru mostanában inkább producerként tevékenykedik több-kevesebb sikerrel. Ezt a filmet is három év szünet után dirigálta le – de persze tavaly még volt egy animációs próbálkozása is, a Tintin. Ez is amolyan régimódi, jobb szó híján, „feelgood”-movie, amilyeneket egy időben, nem is oly rég, előszeretettel gyártottak. Kis kajánsággal egy Lassie hazatér, csak lóval.

Fék Nélkül (Premium Rush)

4

Fura érzés fogott el, amikor ennek a mozinak az előzetesével találkoztam. Felidéződött bennem a gyerekkori emlék, amikor az HBO-t bámultam és egy hasonló film ment. Nagyon hasonló.
Kevin Baconnek volt egy ilyesmi mozija még 1986-ban. Annak Ezüstkerék volt a címe és a történet kis eltérésektől eltekintve fedi a Fék nélkül sztoriját. Meggyőződésem, hogy itt bizony fenn áll a pofátlan csórás esete.

Ideglelés Csernobilban (Chernobyl Diaries)

2

Egy új rossz és gyenge horror kreálmány, mely a 86-os csernobili katasztrófát igyekezett meglovagolni. Pontosabban annak következményeit.
Tökéletesen tipikus tini ijesztgetős mozi, amelyen nagyon látszik, hogy nem fáradtak komolyabb munkával a forgatókönyvírás terén.
Ritkán látni ilyen silányat.


Hétköznapi Emberek (People Like Us)

5

Alex Kurtzman első rendezését köszönthetjük, aki eddig főként producerként és forgatókönyvíróként dolgozott, többnyire Roberto Orci-val, aki ezúttal is társult hozzá. Kettejük munkássága eléggé felemás.
Jó és rossz filmeket egyaránt köszönhetünk nekik, bár eddig főleg mainstream mozikkal foglalkoztak. Ez viszont nem az, inkább az a jelentéktelenebb fajta.
Egy megtörtént eseményeken alapuló történet, a meghatónak szánt fajtából.